Márton-napi felvonulást tartott az Erkel iskola

2010.11.15.

Rezesbanda kíséretében, libával a kézben, lámpákkal és maguk készítette mécsesekkel vonultak fel az Erkel Ferenc Általános Iskola diákjai, szülők és tanárok pénteken Wekerletelepen, a Hungária úton a Kós Károly térig, majd vissza az iskolába. A Márton-napi felvonulás hagyomány a német nemzetiségi nyelvoktatást 1998-ban bevezetett intézményben. A programot este élőzenés táncház zárta az iskolában.

(9 kép)
Szent Márton püspök 316 körül született a Római Birodalom Pannónia tartományában, szülőhelye egyes feltételezések szerint Savaria (a mai Szombathely) volt. 331-ben besorozták a római hadseregbe. A legenda szerint 334-ben a galliai Ambianum (Amiens) városkapuja előtt találkozott egy fázó koldussal. Köpenyét kettéhasította és egyik felét a koldus vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus a fél köpenybe burkolózva, mert ő volt, akit koldusnak vélt. Hamarosan kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett, majd téríteni indult. 359-ben Poitiers közelében telepedett le, Turones (Tours) városának polgárai 371-ben választották püspökké. A város mellett kolostort alapított, ami a középkorban Franciaország egyik vallási központja lett. Hívei és szerzetesei tiszteletétől övezve halt meg 397-ben. A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált emléknapjává.

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt: többek között a koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, a szőlőművelők és a hordókészítők is védőszentként tisztelték, valamint Franciaország védszentje is volt. Segítségét kérték gyermekbetegségekben és orbánc vagy gennyes betegségek esetén. Születésének egyik feltételezett helyén Szent Márton tiszteletére épült a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

A középkorban a jeles szent tiszteletére bort ittak, és kövér ludat ettek, ugyanis az akkori naptárakban az óév utolsó jeles napjának számított. A Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartotta mondás. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak.

Az Európai Kulturális Tanács 2005. áprilisi luxemburgi ülésén választották ki az Európát átszelő 15 tematikus kulturális útvonalat, amelynek egyike az ún. „Szent Márton kulturális út”, Szombathely és a franciaországi Tours városa között.

iwiw.hu | facebook | twitter | google | yahoo |