A holokauszt áldozataira emlékeztek
2011.01.28.
Az emlékezés köveit és virágait helyezték el a Templom téren felállított emlékműnél csütörtök délután; 66 évvel ezelőtt ezen a napon szabadították fel az auschwitz-birkenaui haláltábort. Január 27-ét 2005-ben nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává az Egyesült Nemzetek Szervezete. A kispesti eseményen Vinczek György alpolgármester és dr. Botos János, a Budapesti Holokauszt Intézet igazgatója mondott beszédet.
Vinczek György beszédében a történelmi emlékidézés után azt mondta: „azért jöttünk ma össze, hogy kifejezzük a világ és az ország más részeivel együtt, közösségünk nevében is, hogy nem felejtünk, és mindig mindent megteszünk, hogy ne fordulhasson elő még egyszer hasonló”.
Dr. Botos János a II. világháború borzalmairól beszélt, majd ugyancsak hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő, annál is inkább, mivel Magyarországon napjainkban egyre erősebb a gyűlölet.
A rendezvény végén az emlékezés köveit és virágait helyezték el a jelenlévők a Templom téri emlékmű talapzatára.
1940 júliusa és 1945 januárja között 1,3 millió embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba (a legnagyobb csoport, 430 ezer ember, Magyarországról érkezett 1944 nyarán). Mintegy 1,1 millió embert – zsidókat, lengyeleket, romákat és szovjet hadifoglyokat – gyilkoltak meg a nácik Auschwitz-Birkenauban, minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek.
A Magyar Holokauszt Emléknapja április 16. 1944-ben – az ország német megszállását követően – ezen a napon jelent meg a kormány 1600/1944. M.E. rendelete, amely elrendelte a zsidó lakosság vagyonának kötelező bejelentését és zár alá vételét. A náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az akkori Magyarország területéről néhány hónap alatt több százezer vidéki zsidót hurcoltak haláltáborokba. A parlament 2000-ben nyilvánította április 16-át a magyar Holokauszt Emléknapjává.
Dr. Botos János a II. világháború borzalmairól beszélt, majd ugyancsak hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő, annál is inkább, mivel Magyarországon napjainkban egyre erősebb a gyűlölet.
A rendezvény végén az emlékezés köveit és virágait helyezték el a jelenlévők a Templom téri emlékmű talapzatára.
1940 júliusa és 1945 januárja között 1,3 millió embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba (a legnagyobb csoport, 430 ezer ember, Magyarországról érkezett 1944 nyarán). Mintegy 1,1 millió embert – zsidókat, lengyeleket, romákat és szovjet hadifoglyokat – gyilkoltak meg a nácik Auschwitz-Birkenauban, minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek.
A Magyar Holokauszt Emléknapja április 16. 1944-ben – az ország német megszállását követően – ezen a napon jelent meg a kormány 1600/1944. M.E. rendelete, amely elrendelte a zsidó lakosság vagyonának kötelező bejelentését és zár alá vételét. A náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az akkori Magyarország területéről néhány hónap alatt több százezer vidéki zsidót hurcoltak haláltáborokba. A parlament 2000-ben nyilvánította április 16-át a magyar Holokauszt Emléknapjává.
|
| (7 kép) |
 |  |  |  |  |
|
  
|
