EMLÉKEZTETŐ
a 2005. október 10-én 18.00 órakor a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium tornatermében a Nagykőrösi úti zajvédő fal kapcsán tartott lakossági fórumon elhangzottakról

Jelenlévők:
Önkormányzat részéről és szakértők a mellékelt 1. jelenléti ív szerint
Lakosság részéről mellékelt 2. jelenléti ív szerint
A fórum levezető elnöke dr. Istvánfi Sándor jegyző

dr. Istvánfi Sándor jegyző úr köszönti a jelen lévőket. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a fórumon az egyetlen téma a Nagykőrösi úti zajvédő fal. Bemutatja a jelen lévőket az önkormányzat részéről és a szakértőket. Felkéri dr. Balogh Pál urat bevezetőjének megtartására.

dr. Balogh Pál az előzmények rövid összefoglalásával tájékoztatja a lakosságot: A Nagykőrösi út fővárosi tulajdonú és kezelésű út ezért a Főváros Közlekedési és Környezetvédelmi ügyosztályának képviselői is meghívtuk, de nem jelentek meg a fórumon.
Az út 1985-87-ben fővárosi beruházásként épült, még a környezetvédelmi törvény megszületése előtt. Megjegyzi, hogy a területen nagyon toleráns lakók élnek. Az 1989-90-ben tervezett falat a tűzoltóság vétózta meg. Ma már a fal megépüléséhez a tűzoltóság is engedélyét adná. Az egykor kiépített passzív zajvédelem ma már rossz állapotú, korszerűsítése a lakók feladata lenne a megállapodás szerint. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a zajterhelés és mind nappal, mind éjszaka jelentős határérték túllépés van. A Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a fal felépülését, mert nagy a költségvonzata. Döntés született a zöldsáv kiépítéséről, ami nem váltotta be a reményeket. Az önkormányzat közel 10.000.000 Ft-ot költött a tervezési munkákra és zajmérésekre. Az ideális megoldás az alagút lenne, ez azonban nagy beruházási költség miatt nem valósulhat meg. A wekerlei építési szabályzat lehetővé teszi a fal megépítését. A védelem formája attól függ, hogy az érintett lakók mit támogatnak és a képviselő testület mit tud kiharcolni a fővárosnál.

Jegyző úr felkéri a tervezőket a prezentációk megtartására.

Egyházi Ferenc úr a ProUrbe Kft. képviseletében bemutatja a jelenlegi és tervezett utak keresztmetszetét. A jelenlegi út egy 2 x 3 forgalmi sávos, osztott pályás úttest, az M5 autópálya bevezető szakasza. A házak falaitól a wekerlei oldalon a forgalmi sáv széle átlagosan 3,5 m (1,7 m járda, 1,8 m zöldsáv). Az úton rendkívül nagy a forgalom. 1997 során is készítettek tanulmányt, akkor és 2004-ben is végeztek forgalomszámlálást. Ennek alapján az út keresztmetszeti jelenlegi forgalma meghaladja 60.000 jármű/nap értéket. A teherforgalom aránya magasabb, mint 12%. A reggeli órákban a járművek a buszsávot is elfoglalják, az út csak így tudja lebonyolítani ezt a forgalmat.
A tervezett útkeresztmetszetre két változat van.
Az első változatnál az útkeresztmetszet változatlan marad. A zajárnyékoló fal a jelenlegi zöldsávban lenne elhelyezve. Ekkor a fal az épületek homlokzatától 2-2,5 m távolságra lenne.
A második változatnál az útkeresztmetszet átépülne úgy, hogy a teljes 3 x 3 sáv eltolódik 2,5 méterrel a Pesterzsébeti oldal felé az azon az oldalon lévő szervizút és főpálya között lévő 5-6 méteres zöldsáv terhére. Ekkor az útszegély 6 méterre lenne a házak homlokzatától, a fal pedig kb. 5 méterre.
Ahhoz, hogy a zajvédő falat a telep egésze előtt meg lehessen építeni az Újlaki utcánál meg kell szüntetni a betorkollást a Nagykőrösi útra és zsákutcává alakítani, mert ha a fal nem folytonos, akkor a zaj beáramlik az épületek közé. Az épületek kiszolgálása alapvetően nem a Nagykőrösi útról történne. Az egyes variációnál hátulról, a Wekerletelep felől, a második variációnál pedig lenne hely a célforgalomnak.

dr. Bite Pálné a Vibrocomp Kft. képviseletében: A Vibrocomp Kft. végezte az akusztikai vizsgálatokat. Az út megépülésekor terveztek mellé egy üveg zajárnyékoló falat, aminek a létesítését a tűzoltóság megvétózta, ezért a passzív zajvédelem lett kiépítve Duplo-duplex rendszerrel. Volt felmérés arra vonatkozóan, hogy ezek hogyan funkcionálnak. Ez nagyrészt attól függ, ki milyen gondosan tartja karban a lakását. Azóta sokat fejlődött a zajvédelmi szakma, ma már biztosan nem ez kerülne kiépítésre. A passzív zajvédelem csak a zárt ablakok mellett biztosítja a zajvédelmet.
Mindkét kerület felé gondoskodni kell a zajvédelemről. A Wekerletelep helyzetét az határozza meg, hogy ez van legközelebb az útszélhez. Az emeletes kockaházak zajvédelme megint más, ott ugyanis, bár a útszél messzebb van, de négyemeletes házak zajvédelmét kell megoldani. A Pesterzsébeti oldalon ugyan kevesebb a lakóház, de ezek még mindig védendőek.
A zajvédelmi előírások szerint a nappali 16 órára (reggel 6 - este 22) a zajterhelés nem haladhatja meg a 65 dB-t, éjszaka (este 22 – reggel 6) pedig az 55 dB-t. A munkát zajméréssel kezdtük. Példaként egy mérési ponton a nappali zajterhelés mértéke 75,7 dB, az éjszakai 72,1 dB. Ez utóbbi 17 dB-el lépi túl a megengedet értéket. A cég az egész területre modellezte a zajterhelést a mérési adatok alapján. Lényegében minden épületre meghatározták a zajterhelést. Mindig az éjjeli zajterhelés az értékelés alapja, mert ott van mindig a nagyobb túllépés. A zaj beáramlik a házak közé is. Zajárnyékoló fallal csodákat nem lehet elérni. Bármilyen is a fal a maximálisan elérhető csökkentés 13 dB, ugyanis a zajt a fényhez hasonlóan nem lehet teljesen leárnyékolni.
Több változatot kidolgoztak, de a fentebb ismertetett két változatot javasolják megvalósításra. A második változatnál azzal, hogy a házfalaktól távolabb kerül a zajárnyékoló fal, a zajterhelés is mérséklődik 1-2 dB-el. Felmerült az a lehetőség, hogy a z útra az elválasztó sávban is kerüljön egy kisebb fal, a modellek szerint azonban ez a megoldás itt nem hozna jelentős eredményt. Az elérhető zajcsökkentés mértéke az alsóbb szinteken a maximális 13 dB, a felsőbb szinteken valamivel kisebb mértékű. Az 1-3 szinteken nappal biztosítani tudják a határérték alatti zajterhelést.
A második változatnál, ha eltolásra kerül az útpálya, akkor a pesterzsébeti oldalon is ki kell építeni a falat. Tehát választani kell egy egyszerűbb és olcsóbb megoldás, illetve egy akusztikailag is valamivel kedvezőbb, de drágább és ezért valószínűleg sokkal később megvalósuló megoldás között. Zaj szempontjából mind az egyes, mind a kettes változat alapvetően megváltoztatja a helyzetet. csupán néhány lakás marad a negyedik emeleten, ahol nem lesz határérték alatt a zajterhelés. Ezt úgy lehet kivédeni, hogy különböző nagyságú falakat építenek. Az emeletes házak előtt 10 m magas lenne a fal behajló kialakítással. A többi részen, hogy esztétikus legyen egy tégla és kerámiafalazású, faszerkezetű hangelnyelő, szendvicsszerkezetű falat képzeltek el. A 10 méteres falaknál pedig lenne egy átlátszó felső része is a falnak. Az átlátszó szerkezetek hátránya az, hogy akusztikai szempontból nem olyan előnyösek, mert visszaverő szerkezetek. A zajárnyékoló fal akkor jó, ha elnyeli a hangot és megakadályozza, hogy a zaj átjusson rajta, vagyis csak felette és mellette juthat a zaj a túloldalra. Ezt biztosítja a szendvicsszerkezet a faszerkezeteknél. Az átlátszó falak az átjutást megakadályozzák, de nem nyelik el a zajt, hanem visszaverik azt a túloldalra. Ezért kell óvatosan bánni azzal, hogy hová teszünk ilyen átlátszó szerkezetet.

Szakértői hozzászólások:

Hirka Ferenc a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség képviseletében elmondja, hogy a KDVF kezdettől fogva a zajvédelem kialakítása mellett volt, ami azonban pénzhiány miatt nem tudott eddig megvalósulni. A tervek részleteit még nem ismeri, ezért azokat bírálni nem tudja. A Felügyelőség támogat minden kezdeményezést, ami a zajvédelemmel kapcsolatos.

Jegyző úr elmondja, hogy két héten belül elkészül az emlékeztető a fórumról, amit bárki megtekinthet a Polgármesteri Hivatalban. Felkéri a lakosságot, hogy kérdezzenek a témával kapcsolatban, illetve mondják el véleményüket.

Hozzászólások:

Gajdos Béla : Ha a főváros fizeti a fal kialakítását, akkor a teljes átépítéshez valószínűleg nem járul hozzá. Ha azonban az első változat valósul meg, akkor a fal közel lesz a homlokzathoz, a megközelítés akadályozva lesz. Az M5-ös bevezető szakaszának két sávosnak kellene lennie, nem pedig 3 sávosnak. Akkor a forgalom is csökkenne várhatóan.

Tokaj Erzsébet : 2002-ben a Fővárostól írásban azt a tájékoztatást kapta, hogy az M5 autópálya zajvédelme befejeződött. Így nem tudja, mennyire van alapja ezeknek a terveknek a megvalósítás oldaláról, ha nagyon távol van a megvalósítás akkor addig legalább az oldalsó ablakok szigetelését meg lehetne oldani, mert ezt egyszer a Főváros már visszautasított azzal az indokkal, hogy a zajterhelés csak a külső ablakokat éri, ahova az út zaja közvetlenül lecsapódik.

Szántai István : Az út építésénél az eredeti terv az volt, hogy Pesterzsébet egy házsorát lebontják. Az, hogy nem így történt anyagilag is nagyon megterheli a lakókat. A zöldsáv árnyékol, ezért sok áramot kell használni a világításhoz. Amikor a passzív zajvédelmet kialakították valóban csökkent a zajszint, ha a külső szárnyakat is szigetelnék, még jobban csökkenne. Ha a fal is árnyékolni fog, akkor az állandóan sötét lakás pszichikailag megterheli az embereket. Az ÉNY-i légáramlás pontosan merőleges a falra, ezért a falnál a szmog fel fog duzzadni, majd átbukik a falon a lakások oldalára. Ez káros az egészségre. A fal tehát megakadályozza a természetes szellőzést. A szobák homlokzat felöli falai megrepedeztek, ami a rezgés következménye. Építéskor nem számítottak a nagy kamion forgalomra. A rezgést a zajvédő fal nem fogja kiküszöbölni. Meg kellene gondolni, hogy egyáltalán kell-e zajvédő fal. A Wekerle közepén lévő azonos nagyságú lakásokat kétszer annyiért lehet eladni, vagyis az értékcsökkenés miatt már eleve károsodtak a lakók.

Farkas Károly : Csak az tudja átérezni a problémát, aki ott lakik. A legnagyobb hátrány az, hogy sok pénzbe kerül és nincs garancia arra, hogy ez a pénz biztosítva lesz. A lakók már négy cikluson keresztül hallgattak hasonló ígéreteket.
A wekerlei házakon a nyílászárókat korszerűre kellene kicserélni. A zajvédő fal a felső emeleteken nem sokat segít. A kiemelkedő zajterhelést a teherautók okozzák, a személygépkocsik hangja elviselhető, mert monoton zaj. A Pesterzsébet felöli oldalon is sebességkorlátozást kellene bevezetni és ezt be is tartatni. Javasolja, hogy az olcsóbb megoldásokat valósítsák meg. Akkor belátható időn belül történne valami.

Pataki Károly szakértő: Valóban felelőtlen döntés volt a mostani kialakítás. A mostani terveket Magyarország legavatottabb szakértői készítették el, ma ennél többet nem lehet tenni. A forgalom valóban légszennyezést is jelent, főleg a szálló por terheli a lakosságot. A fal ezért sem jelenthet egyedüli megoldást. Nagy valószínűséggel a forgalomszervezés és forgalomkorlátozás nem kerülhető el. Az utóbbi években a zajterhelés növekedett, nincs rá garancia, hogy a későbbiekben nem fog. A Fővárosnak szembesülnie kell ezekkel a problémákkal. A bemutatott tervek zajcsökkentés szempontjából korrektek, javasolja a további vizsgálatokat a teljes környezet terhelésre.

Kántor Józsefné : Zajvédő fal helyett inkább kártérítést kellene fizetni a lakóknak, ő is el akar költözni, mert éjszaka egyáltalán nem lehet pihenni.

Szabó Béla : A zajvédő fal jó dolog, de a tömör fal egyáltalán nem jó a földszinti lakásoknak, ha viszont áttetsző a fal, akkor a szemközti oldalon lévő lakások lesznek megterhelve. Mindkét oldalon átlátszó fal kellene, akkor középen felerősödne a hang, ott kellene csillapítani valahogy. Ehhez hozzá kell kombinálni a sebességcsökkentést. Ha megépül az MO autópálya, akkor valószínűleg csökkenni fog a forgalom, mert a kamionok kerülni fognak, nagy részük ugyanis nem Budapestre igyekszik.

Lakatos Zoltánné : A tűzoltóság képviselőjétől kérdezi, hogy ha a fal megépülne, hogyan közelítik meg a házakat a tűzoltók, ha nincs szervizút?

Fülöp Tibor szakértő a Tűzoltóság részéről: A tűzoltóságnak a házakat és az utat is meg kell tudnia közelíteni. Tűzoltásnál a tűzoltókocsi mindig a tűzcsapnál áll meg, onnan vezetik a tömlőt a házhoz vagy az úthoz. A falat ennek megfelelően kell kialakítani. Amennyiben életmentésről van szó, a tűzoltó autó kosara alkalmas arra, hogy a falon átnyúljanak vele.

Felszólaló : Ha az első megoldás kerül kiépítésre, akkor a szemét összeszedése hogyan lenne megoldva? Nem mindig a legolcsóbb megoldást kell választani. A hangelnyelő útburkolatot kialakították, de a csatornafedelek még mindig gondot okoznak, mert továbbra is benne vannak a keréknyomban, így a zajvédelem tulajdonképpen nem valósult meg, mert a fedelek továbbra is csattognak.

Szabó Sándorné : Ha elkészül a zajvédő fal, hogyan szállnak fel a lakosok a buszra? A fal börtönbe zárja a lakókat. Az ablakokat kellene inkább leszigetelni.

Felszólaló : A rezgés nagyon nagy probléma. Ezek a házak össze fognak dőlni! Meg vannak repedezve, a vakolatok lehulltak.

Kiss Bálintné : 12 lakó nevében szólal fel. A lakások nagyon meg vannak repedve. Nem támogatja a zajvédő falat, mert nagyon el lennének zárva. Még Tímár Béla polgármester úr idejében megígérte az önkormányzat, hogy megoldják az ablakok szigetelését. Azóta sem történt semmi. Az ablakokat kellene megcsinálni.

Fedor Mónika : Szerinte ha a fal felépül, akkor a rezgés is csökkenni fog. Ha az ablakokat leszigetelik, attól még nem lehet azokat kinyitni.

Jegyző úr felkéri a jelenlévő tervezőket és szakértőket, hogy reagáljanak a hozzászólásokra.

Dr. Bite Pálné reagálásában elmondta, hogy az eddigi tervek csupán tanulmányok, ezeket bárki megtekintheti az Polgármesteri Hivatalban. A falnak igenis jelentős zajcsökkentő hatása van. A falat ki lehet alakítani speciális rezgéscsökkentő alapzattal, akkor hatékonyan csökkenti a rezgést is. 4-5 éve a Nagykőrösi út borzalmas állapotban voltak, a repedések valószínűleg akkor keletkeztek, most pedig azok romlanak tovább. A passzív zajvédelemmel fűtési költségeket lehet spórolni, bár az igaz, hogy az ablakokat nem nagyon lehet kinyitni. A buszmegállók kialakítását meg lehet oldani. A légszennyezést is lehet modellezni a zajhoz hasonlóan.

Egyházi Ferenc: Ha az M0 megépül az M3 – ig, valóban csökkenni fog a zajterhelés, de a 2 x 3 sávra ezután is szükség lesz. Ha a forgalmat csökkentik, azután lehet a sávokat is csökkenteni. Mindkét oldalon 50 km/h-ra kellene csökkenteni a sebességhatárt, de akkor ezt be is kellene tartatni.

dr. Bite Pálné: Az 50 km/h táblát a tervezőiroda javaslatára tették ki néhány éve, de ez csak akkor ér valamit, ha be is tartatják. Csepelen a rendőrség segítségével végeztek tesztet arra vonatkozóan, hogy mennyivel csökken a zajterhelés, ha betartják az autósok a sebességhatárt. Ez mindössze 2,2 dB, nappal 3 dB volt. Ez is egy eszköz, de ezzel szemben a fal 13 dB csökkenést eredményez.

Jegyző úr megköszöni a hozzászólásokat, prezentációkat. Felkéri Balogh Pál urat összefoglalója megtartására.

dr. Balogh Pál összefoglalója:
A Főváros tényleg szerette volna befejezni a zajvédelmi feladatokat, de ezt nem engedhetjük. A fórum célja az volt, hogy a többségi vélemény alapján a lehetőségek között döntés szülessen. Az 1. változat 500.000.000 Ft, míg a 2. változat 1.500.000.000 Ft-ba kerül, tehát ennek nehezebb lesz a kialakítása, de ez ne befolyásolja a választást. A Fővárosnak mint útüzemeltetőnek a további környezetvédelmi beruházásokat fel kell vállalnia. Ha az M0 megépül, remélhetőleg csökkeni fog a kamionforgalom. Majd akkor lehet forgalomszervezésben gondolkodni. A nyílászárók cseréje is kivitelezhető lehet, ha a lakosok ezt a megoldást tartják megfelelőnek.
Kérem Jegyző urat és Elekesné Ihász Ibolya irodavezetőt, hogy a légszennyezést is vizsgáltassuk meg, és azt, hogy a légszennyezés és a zajvédő fal áramlástanilag hogyan viszonyul egymáshoz, tényleg megreked-e a szmog a fal mentén.
Az automata sebességmérést támogatjuk, harcolunk érte. Az 50 km/h sebességkorlátozással egyet ért. A rendőrségnek büntetni kell, a rendőrséget már régóta kérjük erre.
A tűzcsapok kihelyezhetők a falon belülre és kívülre is. A tűzoltóság meg tudja oldani a problémát.
A zajtompító aszfalt kiépült, a csatornafedelekkel még mindig van baj.
Ha kell az ügy előmozdítása érdekében a Fővárosnál demonstrálni fogunk.

Ezután dr. Balogh Pál felkérte a jelenlévőket a szimpátia szavazásra.

A fórumot Jegyző úr 20.00 órakor lezárta.

Készítette:
Nagy Szilvia , környezetvédelmi referens