ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
30/2002. (VIII.30.) SZ. RENDELETE
Kispest Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 43/2000. (XI.24.) sz. rendelet kiegészítéséről.
A Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, a 7. § (3) bek. c. pontjában és a 14. §-ban foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya
A szabályozási terv elemei és eltérési szabályok
b./ (építési) övezeti jel zászlója, amely tájékoztatást ad az (építési-) övezet kötelező előírásairól:
beépítés módja
beépítés legnagyobb értéke %
legnagyobb építménymagasság m
kialakítható legkisebb telekterület m2
a 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb lejtésű magastető kialakíthatóságát (a tetőidom környezetbe illeszkedése érdekében);
(1) A tel(k)ek be nem épített területét és a csatlakozó közterületeket - egységes kertészeti terv alapján - intenzív zöldfelületként kell alakítani és fenntartani.
(2) A területen bármely építési tevékenység a meglévő erdősült, illetve erdősített területek figyelembe vételével alakítható ki.
(3) A városi tereket, a zöldfelületeket, illetve a terepszint alatti építmény felső födémét kertészeti tervben meghatározott módon kell kialakítani, a tűzvédelmet szolgáló felvonulási utak és -területek figyelembe vételével.
(4) A városias tereket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).
(5) A területen a teljes telekterület minden 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.
(6) A zöldfelület számítása során a növényzettel fedett és legalább 0,5 méter földtakarással kialakított tetőkert területének 50%-át szabad figyelembe venni.
(7) A zöldfelület számítása során a vízfelületek 100%-át figyelembe szabad venni.
(1) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.
(2) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba, a Gyáli patak VI.-ágába.
(3) A kialakítandó véderdő övezetben a szabályozási tervlapon jelzett helyen, mintegy 200 m hosszban 3,0 m magas, zárt, zajelnyelő felülettel kialakított védőkerítést kell létesíteni.
Építészeti előírások
(1) Az övezeti előírásokban meg nem határozott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során városrendezési hatástanulmány készíttetését írhatja elő. A városrendezési hatástanulmány ki kell térjen a tervezett építmény városszerkezeti és városrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is.
(2) A területen az építményeket a mértékadó talajvízszint figyelembevételével kell elhelyezni. A szükséges feltöltésről talajmechanikai szakvélemény alapján kell gondoskodni.
(3) A területen az építési hely közterületi határán álló garázs a szabályozási tervben meghatározott építési helyek kivételével nem helyezhető el.
(4) A területen önálló kiegészítő épületek – az elvi engedélyben meghatározott feltételekkel elhelyezett garázs kivételével – nem helyezhetők el.
(5) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű építmény nem helyezhető el, kivéve a hátsókertben, a közterület felől nem láthatóan elhelyezett üvegházat.
(6) A területen kerítés csak építési engedély alapján létesíthető.
(7) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatályba lépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.
(8) Az építési szabályzat szempontjából a környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni – a jogszabályban meghatározott építményeken túlmenően az alábbiakat:
·nagy szállítási forgalmú létesítmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén telepített kivételével még akkor sem helyezhető el a területen, ha egyébként a építmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.
·az autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó, stb. a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben helyezhető el, ha 50%-kal emelt számú előírt parkolóból legalább annak fele a telken belül kerül elhelyezésre.
·kerthelyiséggel üzemelő új közösségi szórakoztató építmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.
·kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.
(9) A területen üzemanyagtöltő állomás és autómosó csak a szabályozási
tervben meghatározott helyen helyezhető el.
(10) A területen az állattartás –jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában –
nem megengedett.
(11) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.
(1) A telekalakítási tervek kidolgozása során a szabályozási tervben feltüntetett kötelező szabályozási vonalakat és előírt szabályozási szélességeket be kell tartani.
(2) Újabb tel(k)ek csak az övezeti előírásoknak megfelelően alakítható ki.
(3) Az övezeti előírásokban meghatározott telekterületnél 10%-kal kisebb telekterületet (például: 1000 m2 esetén 900 m2, illetve 500 m2 esetén 450 m2) az övezeti előírásoknak megfelelőnek kell tekinteni.
(4) A telek kialakításának a szabályozási tervben meghatározott módja (alakja, szélessége, mélysége) megváltoztatható.
(1) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.
(2) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
(3) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSz 7487/2) szerint.
(4) Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötést követően engedélyezhető.
(5) A hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(6) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.
(7) A csapadékvíz elvezetést zárt csatornába való bekötéssel kell megoldani.
(1) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel és az információs (tájékoztató) rendszer elemeivel összehangolva.
(2) A területen fasorok kihelyezéséről a szabályozási tervlapon jelzett helyeken kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
(3) A területen a belső célforgalmú és vegyeshasználatú, feltáró utakat a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal kell kialakítani.
(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.
(5)
A közművesítést szolgáló
létesítményeken kívül csak
sétaút, és a Gyáli
patak VI. ágának karbantartására
szolgáló út létesíthető,
környezetvédelmi
fejezetet is tartalmazó tervdokumentáció
alapján.
(1) A területen az L4 jelű keretövezetbe sorolt építési övezetek területén – az egyes építési övezetekre meghatározottak figyelembevételével
(2) az alábbi épületek helyezhetők el:
a)lakóépületek,
b)szálláshely-szolgáltató épület,
c)közintézmény épület, irodaház,
d)legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület,
e)sportépítmény.
(3) Az alábbi épületek nem helyezhetők el, illetve meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet:
a)ipari épület a L4-XIX/INT-1 jelű építési alövezetben meghatározott eltérésekkel,
b)önálló raktárépület,
c)nagykereskedelmi épület.
(4) A fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül nem helyezhető el árnyékszék, valamint 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára járműtároló, önálló parkolóterület.
(5) Az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a)közmű-becsatlakozási műtárgy,
b)hulladéktartály-tároló,
c)kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence,
d)napkollektor,
e)kerti épített tűzrakóhely,
f)kerti lugas, továbbá
g)lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,
(6) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
(7) zászlótartóoszlop,
(8)
antennaoszlop.
(1) Az építési övezetbe sorolt telkeket teljes közművesítéssel kell kialakítani.
(2) Az alövezetben az építményeket szabadonálló beépítési móddal kell elhelyezni.
(3) Az alövezetben legfeljebb 6 lakásos lakó- és szállásépítmények helyezhetők el. Az építmények - az általános előírások keretei között – az 1. számú táblázatnak megfelelően alakíthatók ki:
(4) A terepszint alatti építmény területe a telek területének legfeljebb 30 %-a lehet, melyből az önálló terepszint alatti építmények területe a telek területének legfeljebb 10 %-a lehet.
(5) Az előkertben kizárólag terepszint alatti építmények helyezhetők el.
(6) Az előkertben kialakított terepszint alatti garázs rámpája és a telek közterületi határa között legalább 5 méteres, legfeljebb 5%-os lejtésű terepszakaszt kell kialakítani a személygépkocsi telken belüli várakozása céljára.
(7) A kialakítható telkek és a létesíthető építmények jellemzőit az 1.sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
(8) Az alövezetben földszintes (1 szintes), földszint +1 emeletes vagy földszint + tetőtér-beépítéses (2 szintes) épületek helyezhetők el. Ennek megfelelően 0,25+0,25 = 0,50 m2/m2 szintterület vehető figyelembe, magastetős és lapostetős megoldás esetén is. A területen kétszintes tetőtér nem alakítható ki.
L4-XIX/SZ4-1 építési alövezet
1.sz. táblázat
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
telek m2 |
|
|
|
|
szabadonálló
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Az építési övezetbe sorolt telkeket teljes közművesítéssel kell kialakítani.
(2) Az alövezetben az építményeket jellemzően ikres beépítési móddal kell elhelyezni.
(3) Az alövezetben az ikresen csatlakozó telkek összevonásával, az ikresen csatlakozó építési hely határain belül – az övezeti előírások keretei között a 800 m2-t meghaladó területű telken az építmények szabadonállóan kialakítva is elhelyezhetők.
(4) Az alövezetben legfeljebb 4 lakásos lakó- és szállásépítmények helyezhetők el. Az építmények - az általános előírások keretei között - az 2. számú táblázatnak megfelelően alakíthatók ki:
(5) A területen a keretövezetben megengedett építmények helyezhetők el.
(6) A terepszint alatti építmény területe legfeljebb 30 %-a lehet, melyből az önálló terepszint alatti építmények területe a telek területének legfeljebb 10 %-a lehet.
(7) Az előkertben kizárólag terepszint alatti építmények helyezhetők el.
(8) Az előkertben kialakított terepszint alatti garázs rámpája és a telek közterületi határa között legalább 5 méteres, legfeljebb 5%-os lejtésű terepszakaszt kell kialakítani a személygépkocsi telken belüli várakozása céljára.
(9) Az épületeket ikresen csatlakozóan, a közös telekhatáron kell elhelyezni. Az épületek utcai (közterületi) homlokzatsíkja azonos kell legyen. A hátsókerti homlokzatsíkok (csatlakozó határfalak hossza) legfeljebb 3,0 méterrel térhet el egymástól, annak érdekében, hogy a két épület egy szabadonálló épületként jelenjen meg.
(10)Az ikres beépítési móddal kialakított építési helyen belül az épületek szabadonállóan is kialakíthatók elvi építési engedély alapján. Ez kizárólag abban az esetben megengedett, ha az épületek:
-Az érintett utcaszakasz mentén egységesen kerülnek elhelyezésre és
-a csatlakozó ikres beépítési módú építési helyen szimmetrikusan kerülnek elhelyezésre.
(11) A jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az ikres beépítési mód általános szabályai szerint kell eljárni.
(12) Meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása (és beépítése) esetén a tetőtéri szint következtében az épület magassága nem növelhető, kivéve, ha műszaki szükségességből az illetékes építésügyi hatóság esetileg hozzájárul az eredeti építménymagasság legfeljebb 0,40 méteres túllépéséhez.
(13) Az alövezetben legfeljebb 6 lakásos lakó- és szállásépítmények helyezhetők el.
(14) A kialakítható telkek és a létesíthető építmények jellemzőit a 2.sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
L4-XIX/I1-1 építési alövezet
2.sz. táblázat
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
telek m2 |
|
|
|
|
Ikresen csatlakozó
|
|
|
|
|
|
|
|
|
szabadonálló
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Az építési alövezetbe sorolt telkeket teljes közművesítéssel kell kialakítani.
(2) Az alövezetben az építményeket szabadonálló beépítési móddal kell elhelyezni.
(3) Az építmények - az általános előírások keretei között - a 3. számú táblázatnak megfelelően alakíthatók ki:
(4) Az alövezet területén a keretövezetben megengedett építmények közül az alábbi épületek helyezhetők el:
·oktatási épületek,
·művelődési és kulturális célú épületek,
·egészségügyi épületek,
·ellátó, szolgáltató épületek,
·legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciójú épületek, valamint
·legfeljebb 12 lakásos lakó- és szállásépítmények.
(5) A terepszint alatti építmény területe la telek területének legfeljebb 30 %-a lehet, melyből az önálló terepszint alatti építmények területe a telek területének legfeljebb 10 %-a lehet.
(6) Az előkertben kizárólag terepszint alatti építmények helyezhetők el.
(7) Az előkertben kialakított terepszint alatti garázs rámpája és a telek közterületi határa között legalább 5 méteres, legfeljebb 5%-os lejtésű terepszakaszt kell kialakítani a személygépkocsi telken belüli várakozása céljára.
(8) A kialakítható telkek és a létesíthető építmények jellemzőit a 3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
L4-XIX/INT -1 építési alövezet
3.sz. táblázat
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
telek m2 |
|
|
|
|
szabadonálló
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Az építési alövezetbe sorolt telkeket teljes közművesítéssel kell kialakítani.
(2) Az alövezet területén az építményeket szabadonálló beépítési móddal kell elhelyezni.
(3) Az építmények – az általános előírások keretei között – a 4. sz. táblázatnak megfelelően alakíthatók ki:
(4) A területen a keretövezetben megengedett építmények helyezhetők el.
(5) A szintterület megengedett értékének számítása során csak az 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területek és az önálló terepszint alatti építmény(ek) szintterülete hagyható figyelmen kívül.
(6) A terepszint alatti építmény területe legfeljebb 60 % lehet, melyből az önálló terepszint alatti építmények területe a telek területének legfeljebb 15 %-a lehet.
(7) Az előkert mértéke legalább 6,00 méter,
(8) az oldalkert legalább 3,75 méter,
(9) a hátsókert legalább 10,00 méter kell legyen.
(10)A kialakítható telkek és a létesíthető építmények jellemzőit a 4. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
I-XIX/SZ-1 építési alövezet
4.sz. táblázat
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
telek m2 |
|
|
|
|
szabadonálló
|
|
|
|
|
|
|
|
(1) Építési vonal (kötelező):az érintett homlokzathossz legalább 75 %-a a kötelező építési vonalon kell álljon. A további homlokzatszakasz (legfeljebb 25%-a) legfeljebb 3 méterrel maradhat el a kötelező építési vonaltól az építési hely belseje felé.
(2) Építési vonal (irányadó):az épület külső – közterület felőli építési vonala – melyet egyéb előírás hiányában az építési hely épületek elhelyezésére szolgáló részének határvonalaként kell értelmezni.
(3) Irányadó szabályozási vonal:a köz- és magánterületeket elválasztó, illetve a magánút határát jelölő határ-vonal, melytől az ingatlanrendezés során a szabályozási szélesség megtartásával szabad eltérni. Az irányadó szabályozási vonal végrehajtásától akkor szabad eltekinteni, ha az irányadó szabályozással érintett terület egy építési telek részeként kerül kialakításra. A magánút határát is irányadó szabályozási vonal jelöli.
(4) Városrendezési hatástanulmány: az 1997 évi LXXVIII. törvény 35.§ (1) alapján kidolgozott elvi engedélyek összefoglaló, a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló, elvi építési engedélyként elbírálandó tanulmány
A Méta utca mentén az IZ keretövezet a Budapest Főváros Közgyűlése 47/1998 (X.15.) Kgy rendelete 41.§ (5) bekezdése alapján Z-KK-XIX/1 jelű övezetre és I-XIX-SZ-1 jelű építési övezetre tagolódik a mellékelt szabályozási tervben foglalt lehatárolásnak, illetve a 2.sz. mellékletnek megfelelően.
17. §
(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet a többször módosított 43/2000. (XI.24.) sz. rendelet 10. mellékletét képezi.
Dr.Istvánfi Sándor sk. Timár Béla sk.
jegyző
polgármester
A szabályzat 17.§ az alábbiakat rögzíti:
„A Méta utca mentén az IZ keretövezet a Budapest Főváros Közgyűlése 47/1998 (X.15.) Kgy rendelete 41.§ (5) bekezdése alapján Z-KK-XIX/1 jelű övezetre és I-XIX-SZ/1 jelű építési alövezetre tagolódik.”
A szabályzat 17.§ előírásainak alkalmazására a hatályos BVKSZ, a Budapest Főváros Közgyűlése 47/1998 (X.15.) Kgy rendelete 41.§ (5) bekezdése alapján kerülhet sor, az alábbi lépésekben:
1.az IZ keretövezet területének lehatárolása a módosított FSZK alapján
2.az IZ keretövezetbe sorolt területek megosztása a Budapest Főváros Közgyűlése 47/1998 (X.15.) Kgy rendelete 41.§ (5) bekezdése alapján (lásd: táblázat)
3.a
keretövezetbe nem sorolt közterületek lehatárolása
(a számítások során, a levonással
érintett keretövezetbe nem sorolt
területeken az IZ keretövezet jellemzői és elvi
tartalma kerül figyelembevételre,
így a keretövezetbe nem sorolt közterületek
kialakításával a végső arányok
nem változnak)
4.az övezeti határok átvezetése a szabályozási tervben
A fenti lépések végrehajtásával a jogszabályok szerinti feltételek alakulnak ki, melyek területi következményeit a szabályozási terv tartalmazza.
|
|
m2 |
m2 |
%
|
m2 |
%
|
|
IZ keretövezetbe sorolt területrész
|
|
|
|
|
|
|
megosztás I keretövezetre
|
|
|
|
|
|
|
megosztás Z keretövezetre
|
|
|
|
|
|
|
Burkolható felület
|
|
|
|
|
|
|
összesen I-XIX-SZ/1
jelű építési övezet
|
|
|
|
|
|
|
összesen Z-KK-XIX/1
jelű építési övezet
|
|
|
|
|
|
|
Összesen (volt IZ)
|
|
|
|
|
|
A jellemző alapadatok a tervezett közterületek levonása után
Az átsorolás elvi alapját az alábbiak részletezik:
A hatályos BVKSZ alapján a területek közötti átsorolások az FSZKT módosítása nélkül megvalósíthatók az alábbiak szerint:
IZ Jelentős zöldfelületű intézményterületek
47/1998 (X.15)
Kgy rendelet a Budapesti Városrendezési Keretszabályzatról (BVKSZ)
41. § (5) A keretövezet egybefüggő területén
megengedhető a tömbök
vagy telkek kialakításánál
intézményi építési övezet
és a közkert vagy
a közpark övezetek együttes alkalmazása is,
amennyiben az eredeti, egybefüggő
területre vonatkozóan a keretövezet
általános keretszabályozási
határértékei
betarthatók.
A fentiek alapján az IZ keretövezet megosztható intézményterületre és zöldterületre. A terület két része két keretövezetbe (I és IZ) sorolható, azzal a megkötéssel, hogy az együttes beépíthetőség nem haladhatja meg a teljes IZ területre vonatkozó értéket, ugyanakkor a zöldfelületi arány legalább 50% kell maradjon a két övezetben együttesen. A terület beépíthető +burkolható és zöldfelületei a két övezet között szétoszthatók.