Budapest
Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat
képviselő-testületének 49/2004. (XII.14.) sz.
rendelete
Kispest
Kerületi Városrendezési és
Építési Szabályzatáról
szóló többször
módosított
43/2000. (XI.24.) sz. rendelet
módosításáról és
kiegészítéséről.
Budapest
Főváros XIX. kerületi Kispest Önkormányzat
képviselő-testülete a helyi
önkormányzatokról szóló
módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bek.
valamint az
épített környezet
alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény
(továbbiakban Étv.) 7. § (3) bek. c.
pontjában, és a végrehajtására
kiadott
Országos Településrendezési és
Építési Követelményekről
(továbbiakban
OTÉK)
szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 4.
§-ában foglaltak alapján az
alábbi
rendeletet alkotja:
1.
§
A
többször módosított 43/2000. (XI.24.) számú rendelet,
(továbbiakban: Rendelet) 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek (a
változatlanul maradó részek ferde kisbetűvel):
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS
ESZKÖZEI ÉS ALKALMAZÁSUK
3.
§
Elvi építési engedély
„
(1)
Az építési engedélyezést megelőzően elvi
engedélyt kell beszerezni, ha jelen rendelet vagy Szabályozási Terv ezt
előírja.
(2)
Az Építésügyi Hatóság jelen rendelet
keretei között az (1) bekezdésben említett esetekben a kialakult
városkép
védelme, a kerületrészek egységes arculatának biztosítása valamint az
építmény
és környezetének zavartalan és biztonságos használata érdekében - a
főépítész
véleményének kikérésével - az elvi engedélyben meghatározhatja
a)
az ingatlanon elhelyezhető építmények számát,
b)
az építmény elhelyezését az építési helyen
belül,
c)
a környezethez történő illeszkedés módját,
d)
az építmény tömeg- és homlokzatképzését,
szintszámát, jellemző homlokzati és fedési anyaghasználatát,
színezésének
módját.
(3) Wekerletelep
területén elvi engedély-kérelmet kell benyújtani mindazon nem
védett közintézmény esetében az építési engedélykérelmet
megelőzően, amely Wekerletelep egységes beépítése után épült és
jelenlegi
kontúrja módosul.
2.
§
A
Rendelet a
3/A. §-sal az alábbiak szerint kiegészül:
3/A.
§
Wekerletelep
speciális településrendezési eszközei
„
(1) Építési
engedély
a) A
területen építési engedélyt kell
kérni minden, az általános szabályok
szerint egyébként nem
engedélyköteles
építési munkára is, mint: kerti
építmény; lábakon álló tető,
szaletli,
ajtó- és
ablakcsere, spaletta csere, új kapunyitás,
vízelvezető árok feletti
gépkocsi
behajtó, bármilyen fürdőmedence,
továbbá biztonsági és
épületgépészeti
berendezés (napkollektor, légkondicionáló
kültéri egység), valamint az
azokat
eltakaró épületszerkezetek, 1 m2-nél
kisebb reklámtábla,
cégér,
mobil reklámberendezés kihelyezése, a homlokzat
átszínezése, külső
hőszigetelése. Wekerletelepen a kút
fúrásához építési
engedélyt kell
kérni.
b) A
területen álló, helyi védettségű
épületek építési munkáinak engedélyezése a
16.sz. melléklet 2. sz. mellékletében
épülettípusonként részletezett előírásoknak megfelelően történhet.
c) Az építési
engedélyezési tervnek minden
esetben kell kertépítészeti és színezési tervet is tartalmaznia. Utóbbi
esetében meg kell jelölni a festék anyagát, felületi jellemzőit és a
színminta
számát.
d.) A különösen
értékes, kiemelten kezelendő
– a Rendelet mellékleteiben megjelölt – „K”
jelű épületek esetében az
alábbi épületrészekre részlettervet
kell mellékelni az építési engedély
dokumentumhoz:
- A
tornácok kibontása utáni állapotra
vonatkozóan, M=1:50 méretarányban.
- A
homlokzati díszítések
visszaállítására, jelezve a meglévő, és az eredetinek megfelelően
pótolt
elemeket, M=1:20 méretarányban.
- A
kiemelt tetőablakokra vonatkozóan, M=1:50
méretarányban.
- Épületgépészeti
berendezések – klíma,
stb. – takarására létrehozott szerkezetekről M=1:50, a csomópontokról
M=1:20
méretarányban.
e.) Tárolóépület
és
kerti építmény (szaletli)
a részletes szabályok szerint, telkenként
több ütemben is
engedélyezhető, de az
elsőként építkezők az engedélyezési
terv helyszínrajzán kötelesek
feltüntetni a
későbbi ütemben építhető
épületek, illetve építmények
elhelyezési
lehetőségét
is. A tervhez csatolni kell a társasház
közgyűlésének határozatát.
f.) A
tervezési területen kizárólag É1 és É2-es tervezési jogosultsággal
rendelkező
tervező készíthet terveket.
(2) Bontási
engedély
a)
Védett
épület bontása a területen nem
engedélyezhető.
b) A
területen álló épületek idegen, az eredetitől
eltérő, illetve az eredetihez nem illeszkedő épületrészeit átépítés,
felújítás
esetén le kell bontani.
(3) Fennmaradási
engedély
Nem
adható
fennmaradási engedély azokra az épületekre, építményekre, amelyeket
engedély
nélkül, vagy az építési engedélytől eltérően, az épület eredeti
állapotát
eltorzító idegen tömegképzéssel, homlokzati elemekkel, az egységes
városkép
látványát rontóan építettek.
(4) használatbavételi engedély
Használatbavételi
engedély csak az építési engedély
feltételeként előírt
helyreállítási,
vagy
bontási, illetve beültetési
kötelezettség tényleges megtörténte
után
adható ki.
(5) Rendeltetés
megváltoztatásának engedélyezése: A Nagykőrösi út, a Határ út és
az Ady
Endre út menti teleksávban lévő, nem lakás cáljára használt helyiségek
lakás,
ill. más, környezeti-, kiemelten zajvédelmet igénylő használata (lakás,
egészségügyi, oktatási, kulturális intézmény) nem engedélyezhető.
3.
§
A
Rendelet 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek
SAJÁTOS
JOGINTÉZMÉNYEK
4. §
„
(1)
A rendezett településfejlődés
biztosítása
érdekében Kispest közigazgatási
területén a rehabilitációs
szabályozást
igénylő
területekre, a 2. sz. mellékleten területileg
lehatárolt
intézményterületekre,
valamint a 5. § (1) bekezdés szerinti ingatlanokra
vonatkozóan a
Kerületi
Önkormányzatot az 1997. évi LXXVIII.
törvény 25. §-a alapján
elővásárlási jog
illeti meg.
(2) A
rehabilitációs
szabályozást igénylő
területeken az értékes
épületállomány akciószerű
felújítása, valamint a
szükséges
zöldfelületek kialakíthatósága a
cél.
A
2. sz. mellékleten lehatárolt intézményterületen a kerület hiányos
intézményi
infrastruktúráját kell biztosítani (kultúra, művelődés, oktatás,
szolgáltatás).
A
5. § (1) bekezdés szerinti ingatlanokon az értékes épületek védelme,
felújítása
és megfelelő hasznosítása a cél.
(3) Telekalakítás:
Wekerletelep
területén új telek
kialakítása,
illetve a kialakult telkek megosztása nem engedélyezhető
/lásd
16.§.(6)/. Kivételt
képez a Wekerletelep egységes
beépítése után épült
épületek telkei: a
160240,
160935, 160980/1, 160980/2,160980/3, 160980/4, 161173/2, valamint a
160397,
161069 hrsz. telkek.
(4) Településrendezési
kötelezések és támogatások Wekerletelep területén:
a.) Helyrehozatali kötelezettség:
a.1.) Feltétel nélküli helyrehozatali
kötelezettség rendelendő el:
a.1.a.)
A tervezési terület mindazon
épületén,
építményén és
kerítésén, amelyeket Wekerletelep eredeti, hiteles
(korabeli
fotókkal dokumentált) állapotát
eltorzító módon, idegen, vagy
igénytelen
elemekkel, az egységes városkép és a
védett épületek látványát
rontóan
(általában az elő- és az oldalkertekben)
építettek, bővítettek, vagy
alakítottak át (például a gépkocsik
beállását akadályozó
építmények, az
eredetileg nem létező előterek, előtetők és egyéb
toldalékok), azok
kivételével, melyek jelen előírások szerint
engedélyezhetők lennének.
a.1.b.)
A kötelezés elrendelése lehetséges a
lebontott/eltávolított, megrongálódott épületrészek és -szerkezetek,
díszítések
(pl.: spaletták, tégladíszek) visszaépítésére vonatkozóan is.
a.1.c.)
A hagyományos, cserepes féleresztől
eltérő előtetők, műanyag, fém
nyílászárók (ablakok, ajtók),
lábakon
álló gépkocsitárolók,
pvc., vagy egyéb (pl.: műanyag, fémlemez, stb.)
fedésének, valamint a
fenti anyagokból
épült előterek lebontását
építési szándék nélkül
is el lehet rendelni.
a.1.d.)
Az elrendelt kötelezésekről az Építési
hatóság határozatot hoz, melynek jogerőre emelkedésétől 3 éven belül
kell az
elrendelt munkálatokat végrehajtani.
a.1.e.)
A feltétel nélküli helyrehozatali
kötelezést az érintett lakás tetőtérbeépítésének,
vagy a főépületrész
hátsókert irányú
bővítésének engedélyezésével
egyidejűleg, a
kártalanítási
igény kizárásával el kell rendelni,
kivéve: építési engedéllyel
beépített
tetőterek, melyek esetében
kártérítési igény mellett el lehet
rendelni.
a.1.f.)
Az
építési engedély nélkül
végzett átalakítási, bővítési
munkáknál a
helyrehozatali kötelezettséget a
kártalanítás kizárásával kell
elrendelni.
a.1.g.) Azokon
az épületeken, ahol építési engedéllyel épületbővítés, vagy
tetőtérbeépítés
valósult meg, kártérítési igény mellett a helyrehozatali kötelezettség
elrendelhető.
a.1.h.)
A
tetőtér beépítésének
engedélyezésével egyidejűleg a "K" jelű
épületek
tornácainak visszabontását is el kell rendelni.
a.2.)
Feltételhez
kötött bontási kötelezettség
rendelendő el az új
gépjárműtárolók
építési engedélyének
feltételeként. Ennek során minden esetben el kell
rendelni
az a.1. pontba nem tartozó, általában a
lakóépület takarásában engedély
nélkül,
„ideiglenes jelleggel” épült, mind műszaki
állapotát, mind látványát
tekintve
elfogadhatatlan, igénytelen
tárolóépületek (sufnik) és
egyéb építmények
azonnali, kártalanítási igény
nélküli bontását.
a.3.)
Beültetési
kötelezettség:
a.3.a.)
Minden megkezdett 10 m2
épületbővítés, vagy burkolatépítés után egy
facsemete
ültetendő.
a.3.b.)
a
kivágásra kerülő fák helyett a telken belül újat kell telepíteni
a.4.) Lakossági
támogatás:
a.4.a.)
az
építtető (-közösség) a helyrehozatali
kötelezettséggel kapcsolatos
építési
munkák költségéhez önkormányzati
támogatást kaphat, melyet pályázat
útján,
külön önkormányzati rendelet szabályai
szerint lehet elnyerni.
a.4.b.)
a
támogatás pénzbeli, vagy természetbeni (a területen jellemző
épületszerkezetek,
pl: ajtók, ablakok, spaletták, burkolótéglák, kerítéselemek) juttatás
lehet.
a.4.c.)
atervezési
területen végzett építési
munkák bemutatására, a kiemelkedő,
szakmai
minősítéssel is alátámasztott
példák megismertetésére rendszeresen
(évente)
pályázatot lehet kiírni.
4. §
A Rendelet 5.
§-a helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek:
ÉRTÉKVÉDELEM
5. §
Az épített környezet
védelme
„
(1)
Kispest közigazgatási területén Kispest
Önkormányzata az alábbi ingatlanok vonatkozásában állapít meg helyi
védettséget:
Ady Endre út 57. Református
parókia
(Hrsz.: 164695)
Ady Endre út 73-75. Általános
iskola
(Hrsz.: 166007)
Kossuth L. utca 8. volt
polgármesteri
rezidencia (Hrsz.: 164256)
Kossuth L. utca 31. (Hrsz.:
162204)
Kispesti Vigadó Fő utca 22.
(Hrsz.:
161965)
Trefort Szakközépiskola
(Hrsz.: 162489),
továbbá
Wekerletelep SSzT 16.
számú
mellékletének 3. sz. mellékletében felsorolt minden épület. közülük a különösen értékes,
„K” jelű
épületek kiemelten kezelendők.
(2)
A helyi védelem alá vont ingatlanokra az
alábbi előírások vonatkoznak:
a) A
védettség az ingatlan teljes egészére
vonatkozik.
b) A
védett épületek esetén építési engedély csak
az eredeti építészeti elemekkel maximális összhangban lévő
épületszerkezeti,
funkcionális változtatásra adható.
c) A
védett ingatlanok telkein építőanyag csak
az építés ideje alatt tárolható.
Hulladék, üzemen kívüli jármű nem
tárolható.
d) A
védett ingatlanok előtti közterületet, az
ingatlanokon lévő zöldfelületeket az épülettel összhangban kell
kialakítani.
5. §
A Rendelet
16. §-a helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek:
16.
§
Wekerletelepre
vonatkozó kulturális örökségvédelmi előírások
„
(1) A
Rendelet készítésekor a kulturális
örökség
védelmére – ezen belül a Kós
Károly tér országosan védett műemlék
épületeire – vonatkozó
általános szabályokat a 2001. évi LXIV.
törvény tartalmazza.
(2) A műemlékekkel
szomszédos, 1.sz.mellékletben (szabályozási terv)
jelölt ingatlanok és közterületek képezik az országosan védett épületek
műemléki környezetét, amelyen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
szakhatóságként jár el.
(3) Wekerletelep
egészére, mint védett épületegyüttesre
az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól
szóló
66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet, és a Fővárosi Közgyűlés 54/1993.(1994.
II. 1.)
sz. rendelet előírásai vonatkoznak.
(4) Az 1.sz. melléklet (szabályozási
terv)
jelöli a régészeti érdekű területet, ezért e területet érintő bármilyen
engedélyeztetési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal Budapesti Fővárosi Irodáját. A területen
tervezett bármiféle
földmunka megkezdése előtt régészeti feltárást kell végezni, melynek
nagyságát
a konkrét tervek függvényében lehet meghatározni. A régészeti
szakfeladatok elvégzésére
a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf.:
4.)
jogosult a beruházó költségére.
A
terület régészeti érdekű terület,
ezért a régészeti örökség
védelme érdekében a területen tervezett
földmunkákat
(bontás, magas- és
mélyépítés,
közművesítés) csak régészeti
szakfelügyelet
mellett lehet elvégezni. A
szakfelügyelet során próba- vagy megelőző
feltárásra is sor kerülhet. A
régészeti
szakfeladatok végzésére a Budapesti
Történeti Múzeum jogosult a
beruházó
költségére (örökségvédelmi
tv. 19. § (3) pontja) A megelőző feltárásra
az
örökségvédelmi tv. 22. § (3) bek.,
valamint a 18/2001. (X.18.) NKÖM
rendelet
14. §-a szerint szerződést kell kötnie a
beruházónak a Budapesti
Történeti
Múzeummal.
(5) Wekerletelep
területén – a kulturális
örökség meghatározó
részeként – meg
kell őrizni
a városrész jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, az utcák
vonalvezetését,
továbbá
védeni kell a már feltárt,
illetve a későbbiekben feltárandó
régészeti területeket, a kialakult
építészeti, településképi
hagyományokat, jellegzetességeket, az
épített
környezet értékeit. Az esetleges
bővítést úgy kell megoldani, hogy az
eredeti épület
tömege, homlokzati kialakítása, utcaképi
szerepe a lehető legkisebb
mértékben
változzon és a tervezett bővítés,
átalakítás a régi épület
formálásával,
anyaghasználatával összhangban legyen.
(6) A védett
épületek
mai igényeknek megfelelő használatát,
felújítását,
korszerűsítését,
kiemelten a
szűkös lakások összevonását minden lehetséges eszközzel
támogatni kell.
(7) A városkép védelme érdekében a
közterületen
elhelyezendő közműberendezések (trafóállomás, kábel tv szekrények,
stb.)
kizárólag a telep karakteréhez alkalmazkodó, magastetős, egyedi
kialakítással
engedélyezhetők.
(8) Az épületeket ellátó
közművezetékek (gáz,
elektromos, telefon, tv kábel stb.) az épületeken csak rejtve
vezethetők, az
illetékes üzemeltetőkkel egyeztetve.
(9) A klímaberendezéseket a szükséges
szellőzés
biztosításával, az alábbi módon lehet elhelyezni:
a)
közterületről nem látható homlokzaton,
eresz alatt,
b) bejárati
előtető alatt, megfelelő
takarással,
c) a
vonatkozó szabályok szerint
kialakított tetőfelépítményben,
d) falnyílásban,
a környezetben alkalmazott, fa spalettával
takarva.
(10) Gázórát, villanyórát, egyéb
közmű mérőberendezést a fal síkjából max. 5 cm-rel kiálló,
kiszellőztetett
falnyílásban kell elhelyezni, és fa spalettával kell takarni.
(11) Parabola antennát csak a
közterületről nem láthatóan, pl. hátsókertben lehet elhelyezni.
(12) A közvilágítási lámpaoszlopokat
a korabeli fotók alapján, lehetőség szerint azokhoz hasonlóra kell
cserélni.
(13) A védett épületeket utólagosan,
a homlokzatok külső oldalán hőszigetelni csak speciális technológiával,
a
díszítő ornamentika elemeinek megtartásával, illetve az eredeti,
jelenleg
hiányzó elemek visszaállításával lehet.
(14) Wekerletelep építésekor készült
belső lépcsők is eredeti állapotukban felújítandók, illetve
visszaállítandók.
6.
§
A rendelet
28 §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
28.
§
L3-XIX/WZ
Wekerletelep
jellemzően zártsorú beépítésű lakóterülete
„
(1)
Az építési övezet a kisvárosias,
jellemzően szabadonálló lakóterület kialakult, zártsorúan beépített
wekerletelepi
része.
(2)
Kereskedelmi funkció csak az épületek
földszintjén helyezhető el.
(3) A vonatkozó jogszabályok alapján
szükséges
parkolóhelyek biztosítása telken belüli felszíni parkolókban, vagy terepszint
alatti tárolóban,
illetve – a számítandó igény legfeljebb 20 %-a – a csatlakozó közterületek kijelölt
részén, a kerületre vonatkozóan megalkotandó parkolási rendeletnek
megfelelően
történhet.
(4) A területen működő intézmények
parkolóhelyeinek biztosítása az előző bekezdés szerint történhet, de a
közterületen is elhelyezhető arány legfeljebb 80 % lehet.
(5) Új
lakás kizárólag a többszintes
lakóépületek tetőterének
beépítésével építhető, a
műemléki hatóság
részletes
előírásai alapján, a következő
feltételekkel:
a.) az egyes lakások nettó alapterülete
legalább 100 m2,
b.) az újonnan kialakítandó lakásokhoz
szükséges gépkocsitárolókat telken belül, terepszint alatti
tároló(k)ban kell
elhelyezni.
c.) új lépcsőház nem épülhet, az
eredeti (lebontott) tetőablakok visszaépítendők.
d-) A Kós Károly téren a tetőterek
beépítése esetén a tér felőli tetősíkokon csak tetősík ablak helyezhető
el,
kivéve az eredetileg meglévő tetőablakokat.
(6) A beépítés paramétereit a 4. számú
táblázat
figyelembevételével kell meghatározni.
4. számú táblázat
|
Övezet Jele |
Kialakítható legkisebb telekterület mérete |
Beépítési Mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
Építménymagasság |
Zöldfelület Legkisebb Mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb Mértéke |
Szintterületi mutató Megengedett - legnagyobb-
mértéke |
|
|
legkisebb |
legnagyobb |
|||||||
|
L3-XIX/WZ |
- |
zártsorú |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
20 %* |
80% ** |
A tetőtér és a terep-szint alatti beépítések
bruttó területével növelhető |
* vagy 0 – a
KVSz 19. § (3) bek. esetén
**a be nem
épített terület %-ában
7.
§
A rendelet
29 §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
29.
§
L3-XIX/WSZ
Wekerletelep
jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterülete
„
(1)
Az építési övezet a kisvárosias,
jellemzően szabadonálló lakóterület kialakult, szabadonállóan beépített
wekerletelepi
része.
(2) A jelenlegi lakásszám növelésére
kizárólag a
következő (3) bekezdésben foglalt esetekben kerülhet sor.
(3) új, legfeljebb épületenként
9 lakást tartalmazó lakóház
építése engedélyezhető az Esze Tamás u.16. (hrsz: 160397) telek
megosztásával a
34-es; továbbá a Bercsényi u.-Hungária u saroktelken (hrsz: 161069/2) a
46-os típusépület
mintájára.
(4) Az egyes telkeken
legfeljebb a 16.
sz. mellékletben
részletezett gépjármű-, vagy egyéb
célú tárolóépület,
továbbá
épületbővítés,
előtető és kerti építmény
építése engedélyezhető.
(5) A vonatkozó jogszabályok
alapján szükséges parkolóhelyek biztosítása telken belüli felszíni
parkolókban,
vagy terepszint alatti tárolóban, illetve – a területen működő
intézmények részére
számítandó igény legfeljebb 50 %-a – a csatlakozó közterületek kijelölt
részén
történhet.
(6) A beépítés paramétereit az 5.
számú táblázat
figyelembevételével kell meghatározni.
5. számú táblázat
|
Övezet Jele |
Kialakítható legkisebb telekterület mérete |
Beépítési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
Építménymagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett
legnagyobb mértéke |
|
|
legkisebb |
legnagyobb |
|||||||
|
L3-XIX/WSZ |
600 m2 |
Szabadon- álló |
40 % * |
2,4 m** |
kialakult *** |
30 % |
30 % |
földszintes ép.
esetén: 1, emeletes ép. esetén: 1,4 |
* 1.) kétlakásos típusépülettel
beépült
saroktelken:
max. 38 %
2.) kétlakásos
típusépülettel beépült közbenső telken:
max.
33 %
3.) négylakásos típusépülettel
beépült saroktelken: max. 43 %
4.) négylakásos
típusépülettel beépült közbenső telken: max. 38 %
**
csak felszíni tároló esetén
*** a
tetőtéri kiemelésekkel növelhető
8.
§
A rendelet
a 44/A. §-sal a következők szerint kiegészül:
44/A.§
L7-XIX/LM/W
jelű építési övezet egyedi előírásai
,,
(1)
Az
övezetben új épület
építése kizárólag a tervezett,
magastetős, legalább
kétszintes parkolólemez, vagy parkolóház
céljára engedélyezhető.
(2)
Az építési
övezet épületeinek korszerűsítése során meg kell követelni az egységes
szemléletű, a szomszédos védett városrésszel harmonizáló, igényes
felújítást.
(3)
A
jelenlegi 1-5 szintes, lapostetős épületekre legfeljebb 40o-os
hajlásszögű, kontyolt, szimmetrikus formálású magastető építhető.
(4)
a tetőtérben új lakás
kizárólag a
következő feltételekkel létesíthető:
a.)
a
tetőtérben csak nettó 65,0 m2-nél nagyobb alapterületű lakás
alakítható
ki,
b.)
a nagykőrösi út mentén
álló lakóházak (5 kocka-
és 2 sávház) tetőtéri szintjén lakások nem alakíthatók ki.
(5)
A
jelenlegi épületek bütüfalai – statikai
számítások, illetve
építészeti
tervek
alapján – megnyithatók.
(6)
A lakásonkénti
1 gk. és a területen működő intézmények
parkolóinak elhelyezése a
kijelölt
parkolóhelyeken, továbbá az építendő
tárolóépület/ek/ben
biztosítandó.
(7)
a parkolóhelyek
kialakítása a lehető
legkisebb mértékben érintheti a jelenlegi zöldfelületet. A kivágott fák
egyidejű pótlását biztosítani kell.
(8)
A beépítés
paramétereit az 5/A. számú táblázat figyelembevételével kell
meghatározni.
18/A.
számú táblázat
|
Övezet Jele |
Kialakítható legkisebb telekterület mérete |
Beépítési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
Építménymagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett
legnagyobb mértéke |
|
|
legkisebb |
legnagyobb |
|||||||
|
L7-XIX/LM/W |
1000 m2 |
telepszerű |
60 % * |
kialakult ** |
kialakult *** |
35 % |
80 % |
A
tetőtérbeépítések és a tervezett gk.
tárolók bruttó területével
növelhető |
*
parkolóház, -lemez esetén 2,40 m
**
magastető építése esetén 0,90 m-rel növelhető, parkolóház, -lemez
esetén 4,50 m
9.
§
A
rendelet a 58. §-a
helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
58. §
I-XIX/SZK
Jellemzően
szabadonálló beépítésű közintézményterület
,,
(1)
Az építési övezet az
igazgatási,
egészségügyi, szociális, oktatási,
kulturális és egyházi funkciók,
továbbá a
lakóterületek ellátását
szolgáló kereskedelmi-, szolgáltatási-,
vendéglátási
funkciók jellemzően szabadonálló
beépítésű épületeinek
elhelyezésére
szolgál.
(2)
Az építési övezetben
lakóépület, lakás (a
nem önálló épületben kialakított
szolgálati lakás kivételével) nem
létesíthető.
(3)
Az építési övezetben nem helyezhető el
üzemanyagtöltő, parkolóház és 2000 m2-t meghaladó
kereskedelmi célú
bruttó szintterületű épület.
(4)
A Szabályozási Tervnek kötelező
alátámasztó munkarésze a sziluettkép vagy tömegvázlat.
(5) Wekerletelep területén
érvényesítendő
előírások:
a.)
Építménymagasság:
a meglévő/megmaradó épületek jelenlegi
építmény-magassága – az
épülő
magastető
térdfala, illetve a tetőablakok
beszámításával – legfeljebb + 0,9
m-rel
növelhető meg.
b.)
Tetőidom:
a jelenlegi 1-4 szintes, lapostetős épületekre max. 40o-os
hajlásszögű, kontyolt, magastető építhető.
c.)
A
területen működő intézmények
kiszolgálásához szükséges
parkolóhelyek
elhelyezése legalább 50 %-ban telken belül, illetve
legfeljebb 50 %-ban
a
csatlakozó közlekedési területen
történhet.
d.)
A
Hungária út 11. szám alatti
általános iskolához és a Gutenberg
körúti
Deák
Ferenc gimnáziumhoz a Szabályozási terven
jelölt helyre új tornacsarnok
építhető. Az épület formálása
során a Pannónia út 12, és a
Hungária út
28. szám
alatti általános iskolák területén
lévő (az eredeti iskola-együtteshez
tartozó)
tornacsarnok kialakítását kell alapul venni.
e.)
A Vágóhíd utcai raktárépületek
átépítésének tervezőjét
tervpályázattal
kell kiválasztani. A tervek kizárólag a wekerlei
formakincs
alkalmazásával készülhetnek.
(6) A beépítés
paramétereit a 30. számú
táblázat figyelembevételével kell meghatározni.
30 számú táblázat
|
Övezet Jele |
Kialakítható legkisebb telekterület mérete |
Beépítési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
Építménymagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett
legnagyobb mértéke |
|
|
legkisebb |
legnagyobb |
|||||||
|
I-XIX/SZK |
1000 m2 |
Szabadon-álló |
60 % |
4,5m |
18m* |
35 % |
60 % |
3,0 |
* Wekerletelepen a legnagyobb
építménymagasság 12 m lehet.
10.
§
A
rendelet a 61. §-a
helyébe az alábbi
rendelkezések lépnek:
61. §
IZ-XIX/S
Szabadonálló
beépítésű sport- és strandterület
,,
(1)
Az építési övezetben a sportolás és a
strandfürdők szabadonálló létesítményei helyezhetők el.
(2)
Az építési övezetben csak a
sporttevékenységet ill. a strandolást
szolgáló építmények és az
azokat
kiegészítő szolgáltató,
vendéglátó épületek helyezhetők el.
(3)
Az építési övezetben lakóépület és önálló
parkolóház nem létesíthető.
(4)
Az építési övezetben új építési telek nem
alakítható ki.
(5) Wekerletelep területén
érvényesítendő
előírások:
a.)
A Zoltán
utcai Sportterületen építhető sportcsarnok megvalósításával egy időben,
terepszint alatt kell biztosítani a terület kiszolgálásához szükséges
gépjármű
várakozóhelyeket.
b.)
A
sportcsarnokot a wekerlei épületek stílusához illeszkedő módon kell
kialakítani, legfeljebb. 40o-os hajlásszögű, szimmetrikus
formálású
magastetővel.
c.)
A Zoltán
utcai sportterületet körülvevő vasbeton kerítést a sportcsarnok
építésével egy
időben, (szakaszosan is megvalósíthatóan) fémhálós kerítésre kell
lecserélni.
(6) A beépítés paramétereit a 32.
számú táblázat
figyelembevételével kell meghatározni.
32.
számú táblázat
|
Övezet Jele |
Kialakítható legkisebb telekterület mérete |
Beépítési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
Építménymagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett
legnagyobb mértéke |
|
|
legkisebb |
legnagyobb |
|||||||
|
IZ-XIX/S |
25000 m2 |
Szabadon- álló |
35 % |
3m |
12m |
50 % |
35 % |
0,7 |
11.
§
A rendelet
77 §-a a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
77. §
Z-KP-XIX/1
Műemléki
környezetben lévő park
,,
(1)
Az övezet a műemléki, vagy védett
városképi környezetben lévő közparkok létesítésére szolgál.
(2)
Az övezetben felújítási terv, vagy
bármely funkció elhelyezésére
szolgáló építési terv csak az
illetékes
műemlékvédelmi hatósággal
jóváhagyott, a tervezett beavatkozást
tartalmazó
kertépítészeti terv egyidejű
benyújtása mellett engedélyezhető.
(3)
Az övezet területén a BVKSZ 52. § (4)
pont szerint kizárt funkciókon túl sem terepszint alatti építmény, sem
vendéglátó, sem a testedzést szolgáló építmény nem helyezhető el.
(4) A
védett park beteg fáit pótolni,
továbbá a jelenlegi terepalakulatot
(szánkódomb) és környezetét
átalakítani csak a teret határoló
védett
építészeti
együttes városképi
érvényesülését a lehető
legelőnyösebben biztosító,
részletes
vizsgálaton alapuló kertészeti kiviteli terv
alapján lehet.
12.
§
Záró rendelkezés
Jelen
rendelet –
mellékleteivel együtt – a kihirdetés napján lép hatályba.
2004. december 9.
Dr. Istvánfi Sándor
Steinerné
dr. Török Katalin
jegyző
polgármester
Kihirdetési záradék: 2004. december
14.
A
rendelet 16.
számú melléklete:
A rendelet
16. sz.
mellékletének hatálya
1.1.
Jelen
rendelet 16. sz. mellékletének hatálya
Wekerletelep teljes területére,
Budapest
XIX. kerület, Ady Endre út – Határ út
– Nagykőrösi út – Bercsényi és
Rákóczi
utca közötti telkek hátsó telekhatára
által határolt területre
vonatkozik. (továbbiakban:
tervezési terület)
Jelen
rendelet 16. sz. mellékletének:
1. sz
melléklete: Szabályozási
Terv (M=1:1000 / 2000)
2.
sz melléklete: A helyileg védett épületek speciális szabályozási
előírásai
3. sz
melléklete: Helyileg védett
épületegyüttes épületeinek jegyzéke
2.
A szabályozási terv elemei és eltérési szabályok
|
Beépítés
módja |
Beépítés
legnagyobb mértéke % |
Szintterületi
mutató |
|
Legkisebb-legnagyobb
építménymagasság m |
Kialakítható
legkisebb telekterület m2 |
Zöldfelület
legkisebb értéke % |
c) szabályozási vonal,
(közterület, nem közterület közötti határvonal, kötelező
telekhatár, övezet határa)
d) építési övezet,
övezet határa
e) kötelező építési
vonal,
f) építési hely,
g) tervezési terület
határa
h) az egyes területek,
illetve a funkcionális egységek nagyságára vonatkozó (tól-ig)
határértékek,
i) a tervezési
területen végezhető építési munkára vonatkozó szerkezeti,
tömegképzési, homlokzat helyreállítási
és anyaghasználati előírások,
j) az épített és a természeti
környezet
védelmére vonatkozó előírások.
2.2
Irányadónak
tekintendők a 2.1 bekezdés alatt fel nem sorolt elemek (pl.:
tetőidom,
tetőablak
és -felépítmény jellege, formája,
stb.). Ezek érvényesítése ajánlott,
de a
további tervezés, illetve a végrehajtás
során szükségessé váló
módosításuk – megfelelő
műszaki-műemléki-településrendezési alátámasztó munkarészekkel indokolva –
a kerületi főépítész és
Tervtanács
bevonásával, az építési
engedélyezési eljárás keretében
lehetséges.
3.
az építmények
alakításának részletes előírásai
Az L3 keretövezetbe tartozó övezetekben
végezhető építési munkák előírásai
3.1 Anyaghasználat:A
keretövezetbe tartozó, védett (műemléki
illetve helyi) épületek
homlokzatainak minden részlete eredeti formájában
tartandó meg, illetve
felújítása, bővítése, stb.
esetében kizárólag a következő,
természetes
anyagok
alkalmazhatók:
a) a homlokzatokon sima,
vagy finomszemcsés mészalapú vakolat.
b)
a
nyílászárók csak
fából készülhetnek. A tetőtéri ablakok
kivételével csak az eredetivel
azonos
méretű, formájú és tagolású,
spalettás ablak helyezhető el. Szerkezeti
átalakítás, vagy csere esetén a külső
méreteket, az eredeti szerkezeti
kiképzést, az üvegosztásokat, a homlokzati
takaró- és díszítőléceket,
spalettákat az eredetivel megegyező módon kell
kialakítani. Műanyag,
vagy fém
nyílászárókat tilos beépíteni.
c) a bejárati ajtók
tömör fa, vagy legfeljebb 1/5 részben üvegezett, táblás osztásúak
lehetnek (pl.
domború, vagy színes üvegezés nem alkalmazható).
d) csak
téglakémény
építhető, a meglévő fém és
egyéb szerkezetűeket át kell építeni.
Kémény
a külső
határoló falon nem jelenhet meg.
e)
A tetőhéjazat vörös égetett agyag, mázatlan hódfarkú cserépfedés
lehet. A héjazat cseréje esetén egy épületen csak egyféle cserép
helyezhető el.
f)
Árnyékoló szerkezetek: az eredeti, még meglévő spalettákat
leszerelni tilos. Műanyag és egyéb anyagú redőnyt, reluxát, rácsot,
vagy egyéb
árnyékoló szerkezetet tilos felszerelni. A már eltávolított spalettákat
és
egyéb szerkezeteket eredeti állapotában vissza kell építeni. Egy
épületen csak
egyféle spaletta jelenhet meg, egységes méretben, formában és színben.
3.2 Épületek színezése:
a külső
homlokzatok
színezését épületenként
egységesen kell elkészíteni.
Lakásonként
eltérő,
továbbá rikító, fényes
hatású színeket, valamint kék
színezést tilos
alkalmazni.
A nyílászárók és
spaletták épületenként
egységes színűek legyenek.
3.3 Üzletportálok,
lakásajtók, -ablakok: biztonsági rács az ablakon kívül is
elhelyezhető. Egy
épületen egyfajta mintázatú rács szerelhető fel. A rácsok mintázatára a
főépítészeti iroda ajánlott terveket dolgoztat ki. A spaletta rejtett
fém
merevítőkkel megerősíthető.
3.4 A
keretövezetbe tartozó nem védett
épületek felújítása,
bővítése esetében
is a
fenti kötelező előírásokat
irányadóként kell figyelembe venni.
4.
L3-XIX/WSZ jelű
építési övezetben végezhető építési munkák előírásai
4.1. Lakóépületek
bővítése
a.) A
Szabályozási terven (1. sz. melléklet) kijelölt helyeken álló
földszintes
épületek esetében, a 2. számú melléklet előírásainak megfelelően
engedélyezhető.
b.) Ahol a
többször módosított 3/1994.(VII.11.)számú rendelet által jóváhagyott
/2003.
XII. 31-ig hatályos/ szabályozási terv szerint építési engedély alapján
már
bővítettek egy épületet, annak a még el nem készült szimmetrikus
bővítése
engedélyezhető.
c.)
Az 1.
számú mellékletben jelölt horizontális
bővítési lehetőségeken túl
kizárólag
tetőtérbeépítés, továbbá
lakásbejárati előtetők építése
engedélyezhető
a
további vonatkozó előírásoknak megfelelően.
d.) Lakásbejárati
előtetők egy épületen egyfajta megoldás alkalmazásával, azonos méretben
építhetők. Ha megtalálható az eredeti forma, azt kell visszaállítani.
Az
előtető hajlásszöge 30-450 közötti,
tartószerkezete fa, vagy fával burkolt acél, héjazata a főépületével
megegyező,
falra merőleges kinyúlása l,5 m lehet. Az előtetőt függőleges
teherhordó
szerkezettel tilos alátámasztani.
e.) Az
elő- és az oldalkertben épülő előtető legnagyobb, fallal
párhuzamos mérete
2,0 m, a hátsókertben 3,0 m lehet
f.)
Szimmetrikus lakóépület a bővítés után is csak szimmetrikus
lehet. Kivétel: a tetőfelépítmények szimmetriája, amikor a 4.3 i) pont
előírásait kell érvényesíteni.
4.2
A bővítmény
jellemzői:
a.)
Mérete épületenként azonos, hossza max. 4,0 m, szélessége a
bővítendő épületszárny méretével azonos.
b.)
A bővítéssel eltakart homlokzati részről az eredeti díszítő
elemeket át kell építeni az új homlokzatra. A bővítéssel elzárt
homlokzatot
eredeti formájában vissza kell állítani az új homlokzat megépítésekor.
A
bővítmény tetőidoma, homlokzati arányai, anyaghasználata, színezése az
eredeti
épület jellemzőivel azonos legyen.
c.)
Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) csak az eredeti állapot
visszaállításával lehetséges, melyet korabeli fotóval, képpel, vagy
tervvel
kell igazolni.
d.)
A bővítés
után – az egységes hatás érdekében – a teljes épület homlokzata a 2.
sz.
mellékletben csatolt eredeti fotók alapján, az eredeti építészeti
elemek
helyreállításával felújítandó.
4.3
A tetőtér beépítésének szabályai:
a.)
Tetőtérbeépítés során a tető eredeti jellege, formája nem
változhat. A jelenlegi állapot módosítása kizárólag az eredeti állapot
visszaállítása érdekében, valamint jelen előírásoknak megfelelő
tetőfelépítmény
létesítése esetén engedélyezhető.
b.)
tetőtér csak belső
lépcsővel közelíthető meg.
c.)
Megnyitható oromfal esetén az eredeti kialakításhoz leginkább
illeszkedő ablak helyezhető el. (Nem nyitható ablak pl.: a gerendavázas
és a deszkaborítású,
továbbá az egyedi díszítésű – pl. holdas, szíves – oromfalba.) A
"szoknya" nélküli oromfal nem burkolható deszkával.
d.)
A tető síkjában fekvő tetőablak bármelyik épület esetében
engedélyezhető. Egyéb tetősíkban elhelyezhető berendezés (pl.:
napkollektor) a
közterületről nem látható tetőfelületen létesíthető.
e.)
Kiemelkedő tetőablak csak a 2. sz. mellékletben szereplő
épületeken, a típusonkénti szabályozási lapokon, a tetőidom ábráján
meghatározott helyen lehetséges. A függőleges tetőablakok mérete
legfeljebb
90x90 cm lehet. A tetőablak szerkezetének függőleges mérete legfeljebb
1,10 m
lehet, összes szélességi mérete a tető átlagos vízszintes méretének (az
eresz-
és gerincvonalhossz átlagának) egyharmadát, ezen belül egyenként a 2,0
m-t nem
haladhatja meg.
f.)
A kiugró tetőablak formája az eredetileg megépített (még sok
helyen meglévő) tetőszellőző felépítményekhez hasonló, a tetősíkból
felnyíló,
azzal szöget bezáró sík fedésű lehet. Ennek alkalmazható meglévő
példája a 15.
sz. típusépület.
g.)
Az ettől eltérő, de kiemelkedő színvonalú
javaslatok
megvalósításáról a helyi
tervtanács, illetve a főépítész dönt.
h.)
A kiemelkedő tetőablak, illetve tetőfelépítmény és a tetősík
metsződési vonalai a tetősíkok törésvonalaitól (vápa, élszaru, gerinc),
illetve
a tető szélétől legalább 0,5 méterre helyezendők. Biztosítani
kell, hogy szerkezeti lehetőség esetén a tetőablak tengelye
a már meglévő nyílások tengelye fölé kerüljön.
i.)
Egy épület tetőzetén csak egyfajta tetőablak, illetve -felépítmény
jelenhet meg. Az új beépítésnél a meglévő tetőablak, illetve
-felépítmény-formához
kell igazodni. Kivétel, ha a
tükörképi lakás meglévő tetőablakai, illetve -felépítményei a jelen
előírásoknak nem felelnek meg. Ebben az esetben kizárólag tetősíkban
fekvő
ablakok helyezhetők el.
j.)
A 2. sz. mellékletben jelölt, alacsonyabb tetőgerincű
épületszárnyakon (pl.: egyes „H” alakú épületeken) kiemelkedő
tetőablak,
illetve -felépítményt akkor sem lehet kialakítani, ha ilyen már
előfordul az
épületen.
k.) tetőtéri vizes
helyiség csak szilárd födémre, illetve szigetelést fogadni képes
felbetonra
építhető.
l.)
A
tetőtérben loggia, erkély, vagy terasz nem építhető.
4.4
Tárolóépületek részletes előírásai
a.)
A vonatkozó
jogszabályok alapján lakásonként
szükséges 1 gk. elhelyezése telken
belüli
parkolóhelyen, vagy terepszint alatti tárolóban,
illetve a Rendelet és
az 1.
sz. melléklet szerint kijelölt területen
építhető tárolóépületben
történhet. A
lakásonkénti egy közös tároló
épületben kell biztosítani a gépkocsi
és
az egyéb
eszközök (pl.: kerti szerszám)
tárolását is.
b.)
Az egyes
telkeken elhelyezhető tárolók engedélyezési tervében az 1. sz.
mellékleten
G-vel jelzett távolságot méretezni kell, azaz igazolni kell a
lakóépület
általános előírások szerinti benapozási feltételeinek teljesülését.
c.) A tárolóépület kizárólag telkenként azonos,
több ütemben is építhető, sorolható, magastetős kialakítású
és – a kétlakásos házak
kivételével – legalább két-két
és
legfeljebb négy lakáshoz tartozó egységekre
tagolandó. Az egyes
egységek között
legalább 3,0 m széles, kertként művelendő
sávot kell biztosítani.
d.) Az épület csak magastetős kialakítású –
min. 30o, max. 45o hajlásszögű – lehet, főbb
jellemzői –
tömegképzés (tetőidom), homlokzati arányok, anyaghasználat, színezés,
stb. –
legyenek összhangban a főépületével.
e.)
Az egyéb
célú (kerti szerszám, szabadidős kellékek, stb.) tárolót úgy kell
megépíteni,
hogy az a későbbi igények alapján gk. tárolóvá legyen bővíthető.
f.)
A
tárolóépület külső mérete legfeljebb 7,0x3,6 m lehet.
g.)
Terepszint
alatti építmény (gk. tároló) elhelyezési lehetőségei:
g.1)
A fő funkciójú épület bővítménye alatt.
g.2)
A fő funkciójú épülettől függetlenül, a telekhatártól és egyéb
műtárgytól minimum 2m távolságra.
g.3)
A
szabályozási terven jelölt, még meg nem
épült tárolóépület alá, a
későbbi
megközelítési lehetőség
biztosításával.
4.5
Kerti építmény (szaletli,
szabadidős építmény) a hátsó kertben
építhető abban az esetben, ha a
tárolóépületek egy épületben
foglalva létesülnek. A pavilon fából
épülhet és hatszög
alaprajzú lehet, melynek legalább 4 oldala nyitott. Az
építmény átlója
legfeljebb 4,0 m, magassága legfeljebb 3,5 m, héjazata
hódfarkú cserép,
illetve
deszka, vagy fazsindely lehet.
Az
1-4 lakásos
épületeknél legfeljebb 1; a 6 és 8
lakásos épületeknél legfeljebb
kettő; a 10
és 12 lakásos épületeknél legfeljebb
három közös használatú
építmény
építhető,
a lakóház minden tulajdonosának közös
megegyezésével benyújtott
építési
engedély alapján.
4.6 Egyéb
szabályok: Az
emeletes épületek ablak nélküli
végfalain (a
benapozás
javítása érdekében) az épületen
meglévő ablakokkal azonos kialakítású
ablakok
nyithatók.
5.
A kerítésépítés szabályai
5.1
A tervezési terület főútjai – a
Pannónia
út, Hungária Út, Corvin krt., Esze Tamás u.
(Corvin krt. és Körző u.
között),
Körző u., Gutenberg krt., Nagy L. krt., Zalaegerszeg u., (nagy L.
krt.
és
Corvin krt. között), Mészáros Lőrinc u.
és Thököly utca – mentén,
továbbá a
kétszintes épületek előtt
húzódó kerítéseket a jelenlegi
magasságúval
egyező,
merev fémháló (ún. heidecker)
kerítésre kell cserélni.
5.2
A tervezési terület földszintes
beépítésű
részén, a telek utcavonalán legfeljebb 1,5 m magas
hézagos léckerítés,
vagy az
előző pont szerinti merev fémháló
kerítés létesíthető. A
kerítés tömör
lábazata
legfeljebb 20 cm magas lehet.
5.3 A kerítéslécek szélességi mérete és a
köztük lévő hézag méretének aránya legalább 10:7,
amely feltétel teljesítése során kizárólag a hézag méretének
aránya növelhető.
5.4 A lakótelkek közötti, közterülettel nem
érintkező kerítésszakaszok élősövényből, illetve az 5.2 pont előírásai
szerint
létesíthetők.
5.5 A korábban engedélyezett, tervektől
eltérően épített kerítések bontandók, illetve átalakítandók.
5.6 Az utcai kerítés vonalán a
következő növények telepítésére kell a lakókat ösztönözni:
–
iszalag (Clematis) félék, továbbá
–
egynyári futók (pl.: kék hajnalka, törökbab, szagos lednek)
5.7
Nem közterülettel határos
kerítésszakasz mentén a legkisebb
növénytelepítési távolság az
ingatlan
határától:
– az
előző pont (5.6) szerinti futók: közvetlenül a kerítés
vonalára.
– 3,0
m-nél magasabbra nem növő növények:
min. 1,5 m,
–
3,0 m-nél magasabbra növő növények:
min.
3,0 m.
5.8 Kerítés mellett nádszövet
kizárólag az építkezések ideje alatt alkalmazható. Saroktelek esetében
a
kerítést az építkezés idejére sem lehet elfedni.
környezetvédelem
6.
Az élő természet védelme
6.1
A káros allergéneket termelő parlagfű és egyéb egészségre veszélyes
gyomok
elterjedését a közterületek és zöldfelületek folyamatos gondozásával
meg kell
akadályozni.
6.2
A BVKSZ
szerint védett az Ady Endre úti fasor szakasz, a Bercsényi, Esze Tamás,
Géza,
Rákóczi, Szent Imre, Tas utcai és a Corvin körúti fasorok. Ezek pótlása
csak a
védett fafaj előnevelt, koros egyedeivel történhet.
6.3
A KVSZ
szerint helyi jelentőségű védett fasorok a Hungária és Pannónia út
jegenyenyárfa sorai, valamint az Ady Endre út további fasor szakaszai.
6.4
További helyi jelentőségű védett fasorok:
Baross
utca – japánakác fasor szakasz,
Dobó
Katica utca (a Mészáros L. utca és
Hungária út között) – ostorfák,
Gutenberg
krt. – platánok,
Kapisztrán
utca – japánakácok és ostorfák,
Körző
utca – platánok
Nagy
Lajos krt. – platánok,
Madách
utca – gesztenyék,
Martinovics
utca – ostorfák,
Mészáros
Lőrinc utca – ostorfák
Murányi
utca – japánakácok,
Petur
utca – hársak,
Taksony
utca – hársak,
Vajk
utca – hársak,
Zalaegerszeg
utca – platánok, ostorfák.
6.5
A meglévő faállomány védelme
érdekében telken belül fa csak
fakivágási
engedély
birtokában, és az abban előírt – KVSZ
szerinti – fapótlási
kötelezettség
teljesítésével vágható ki. A
kivágás okától függetlenül minden
egyes
fát
pótolni kell. Közterületen fát csak
önkormányzat vághat ki.
6.6
Meglévő
közterületi fasorok pótlásánál az
egységes látvány megtartása illetve
kialakítása érdekében az adott
területen leggyakoribb díszfa faj
telepítendő.
6.7
Utcafásításra, ill. cserére javasolt fafajok: nagylevelű hárs (Tilia
platiphyllos), ostorfa (Celtis occidentális), japánakác (Sophora
japonica).
6.8
Az újonnan
kialakított gépkocsi parkolóhelyeket fásítani kell oly módon, hogy négy
gépkocsi álláshelyre legalább egy – nagy lombkoronát nevelő – előnevelt
fa
jusson.
6.9
Parkoló-fásításra javasolt fafajok: magas kőris (Fraxinus excelsior),
csörgőfa
(Koelreuteria paniculata) és a korai juhar (Acer platanoides).
6.10
A
közlekedési csomópontok – Almavirág
tér, Szondy tér, Gutenberg és
Corvin
körúti, valamint a Zalaegerszeg és Esze Tamás
utcai csomópontok –
meglévő
burkolatlan felületeit, zöldsávjait részletes
kertépítészeti tervek
alapján – a
közlekedés beláthatósági
követelményeinek biztosításával
– intenzív
zöldfelületként kell kialakítani, illetve
felújítani, majd fenntartani.
6.11
Az utcáról
látható elő- és oldalkert csak díszkertként alakítható ki, ahol
elsősorban
lombhullató cserjéket, fákat kell ültetni. A kivágott gyümölcsfákat
ismét
gyümölcsfákkal kell pótolni.
6.12
Konyhakertet
csak az utcáról nem láthatóan, a hátsókertekben lehet kialakítani.
7.
A föld, a levegő és
a vizek védelme
7.1
Az egyes
építési övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó
általános
szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg.
7.2 A vonatkozó
levegőtisztasági,
talaj- és
talajvíz, valamint a zaj- és rezgésvédelmi
határértékek betartásához
szükséges
méréseket folyamatosan el kell végezni.
7.3 Talaj, talajvíz védelem
a) Biztosítani kell, hogy a
szennyezett talajon növő növényzetet ne komposztálják, hanem külön
gyűjtve
kerüljön szemétégetőbe.
b)
A komposztálható kerti hulladék
intézményes és szelektív
gyűjtését
meg kell szervezni.
c)
Szennyezett talaj és talajvíz észlelése esetén kármentesítést kell
végezni.
d)
Talajt, ill. talajvizet szennyező anyagot megfelelő szigetelés
nélkül átmenetileg sem lehet tárolni. (A tervezési terület szennyeződés
érzékenységi szempontból a „B” kategóriába tartozik.)
e)
A termőföld
védelme érdekében minden beruházás megkezdése előtt az épület,
építmény,
burkolat, vagy egyéb beavatkozás (tereprendezés) által elfoglalt
területről a
termőtalajt (a humuszban gazdag „A” szintet) 30-60 cm vastagságban az
érintett
felületről le kell fejteni és felhasználásig a területen deponálni.
7.4
Levegőtisztaság védelem
a)
A tervezési terület levegőtisztaság védelem szempontjából Budapest
és környéke EBDCE légszennyezettségi zónába tartozik, az előírt
határértékeket
túllépni nem lehet.
b)
Levegőszennyezést okozó tevékenység folytatása nem engedélyezhető.
c)
Támogatni kell a parapetkonvektoros fűtés felszámolását és a
kéménybekötéses, korszerű fűtési rendszerre történő átállást.
d)
Szabadban
történő égetés csak az erre vonatkozó helyi rendeletnek megfelelően
végezhető.
7.5
Zaj- és rezgésártalom
elleni védelem
A
Nagykőrösi út és a Határ út mentén zajvédő műtárgyat kell elhelyezni,
helyét,
formáját, anyagát, magasságát az engedélyezési tervben kell
meghatározni.
7.6 Hulladékgazdálkodás
a) A kommunális hulladékot a
fővárosi hulladékgyűjtési rendszerben kell gyűjteni és elszállítani.
b) A kijelölt, ütemezetten
létesíthető gyűjtőhelyeket – a nagyméretű műagyag tartályok védett
környezetbe
nem illő megjelenése miatt – növényzettel és kerítéssel takarva kell
kialakítani.
c) Szelektív hulladékgyűjtő
tartályba tilos veszélyes, vagy bomló hulladékot helyezni.
d.) biztosítani
kell a tervezési területen keletkező veszélyes
hulladékok szakszerű gyűjtését és rendszeres elszállítását.
KÖZLEKEDÉSI
TERÜLETEK
8.
keretövezetbe
nem sorolt közlekedési területek
előírásai
8.1 A
tervezési területen kijelölt,
keretövezetbe nem sorolt közlekedési célú területek jelenlegi területe
(szabályozási
szélessége) változatlanul marad.
8.2 Az utak melletti zöldsávban a gyalogos,
illetve a közúti közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni nem
lehet.
8.3 Az egyes ingatlanok tulajdonosai a
tulajdonuk előtti – a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő –
zöldsávot
gondozni kötelesek.
Közművekre vonatkozó
szabályok
9.
víziközművekre
vonatkozó szabályok
9.1
Közművezeték elhelyezésekor a
közterületen lévő fák gyökerei nem
sérülhetnek meg, a gyökérzónába termőföldet vissza kell tölteni.
9.2 A közmű- és gázvezeték-hálózatokat
közterületen kell megépíteni, a folyamatos hozzáférhetőség
biztosításával, a
vonatkozó szabványok előírásai szerint.
9.3 az
ivóvízellátó hálózat rekonstrukciója során meg kell tartani a
körvezeték hálózatot,
melyre – az Országos Tűzrendészeti Szabályzat előírásainak megfelelően
– föld
feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
9.4 A
vízelvezetést elválasztott rendszer szerint kell kialakítani. Ennek
érdekében
a.) a csapadékvíz elvezető
hálózatot zárt csatorna és nyílt, szikkasztásos árokhálózat
kombinációjával, az
alátámasztó szakági munkarészek alapján készítendő kiviteli tervek
szerint fokozatosan
ki kell építeni és karban kell tartani,
b.) a meglévő
víznyelőket a szennyvízcsatorna hálózatról le kell választani, (vagy
meg kell
szüntetni, vagy át kell kötni a csapadékvíz elvezető hálózatra),
c.) A
hézagmentes burkolatú parkolók felületéről lefolyó csapadékvizet
környezetvédelmi műtárgy (olaj-iszapfogó) közbeiktatásával kell a
befogadó
csatornába vezetni.
d.) A tetőfelületekről lefolyó csapadékvizet
szabad kifolyással kell a szikkasztófelületre vezetni.
9.5 A szennyvízcsatorna-hálózat kitakarással
építendő szakaszát az út felújítása előtt kell megépíteni.
9.6 Tereprendezési és feltárási munkát csak
hatósági engedély alapján szabad végezni.
9.7 A megszüntetett közműveket fel kell
bontani és lerakóhelyre kell szállítani.
10.
Villamosenergia-hálózatok
10.1 A tervezési terület
villamosenergia ellátását biztosító hálózatok, illetve az ahhoz tartozó
elemekre vonatkozó általános szabályokon túl a következők
biztosítandók:
a.)
a Hungária úti 815/10 sz.
alatti transzformátorállomás védett
épületét a jelenlegi, felújított
állapotában kell megőrizni.
b.)
A további, meglévő vas-,
vagy alumínium házas
transzformátorállomást a jelenlegi helyén
kell a
környezetbe illően, egyedi és igényes
építészeti megoldással
átépíteni.
c.) Az átépítést a forgalmi csomópontok
építésével egyidejűleg, az azok közelében lévő
transzformátorállomásokkal kell
kezdeni.
10.2 A területen lévő villamos légvezetékeket
fokozatosan földkábelre kell cserélni.
10.3 A közterületi lámpaoszlopokat az
eredetinek megfelelő, igényes egyedi oszlopokra kell cserélni, a Kós
Károly
téren az eredeti „pásztorbotos” kialakítással kezdve, a terület határai
felé
haladva egyszerűsíthető változattal.
11.
Távközlési hálózatok
11.1
A tervezési terület távközlési
ellátását
biztosító hálózatokra és az ahhoz
tartozó elemekre vonatkozó általános
szabályokon túl a következő előírások
biztosítandók:
a.)
a
szükséges hálózatbővítést a
meglévő távközlési
alépítmények
felhasználásával,
és/vagy új csőhálózat
kiépítésével és
megszakító létesítmények
telepítésével
kell megoldani,
b.)
a
tervezett alépítményi csőszámnak és
megszakító létesítményeknek a
terület
100%-os ellátását kell szolgálnia,
c.) ide kell
helyezni az alközpontokat, az összekötő törzs- és átkérő
kábelhálózatokat,
d.)
nyilvános távbeszélő állomások
számának
sűrítését elsősorban a
kereskedelmi-szolgáltató
létesítmények közelében
kell
végrehajtani.
11.2 A távbeszélő állomásokhoz tartozó
elosztóhálózatokat a járdák alatt kell kiépíteni.
11.3 Légvezetékes távközlési hálózat a
tervezési területen nem építhető.
11.4
A
mobil távközlést szolgáló
bázisállomás vagy adótorony a
tervezési
területen nem
létesíthető.
12.
Egyéb előírások
12.1
A tervezési területen nyilvántartott
életvédelmi létesítmények
(óvóhelyek) a jelenlegi helyükön, a
vonatkozó
általános előírásoknak megfelelően
megtartandók.
12.2 A Nagykőrösi út 12., 18., 20., 26., 28.
és 34. sz. alatti ingatlanok közúti kiszolgálásához szükséges
megközelítési
lehetőséget az 1. sz. mellékleten jelölt helyeken, a szomszédos
ingatlanokon
keresztül, szolgalmi joggal kell biztosítani, a vonatkozó általános
szabályok
szerint.
12.3
A tervezési területen az építési
hatóság
rendszeres ellenőrzésével meg kell akadályozni az
engedély nélküli,
illetve az
engedélyezett tervtől eltérő
építkezéseket. Az eltéréseket
– bírság
kiszabásával – vissza kell bontatni, illetve helyre
kell állíttatni.