Nagy izgalommal és lelkesedéssel készült a kórus, bár az utazást nagyon munkás hétköznapok előzték meg. Kórusunk három hónap alatt húsz új kórusművet tanult meg magyarul, latinul, angolul és vendéglátóink tiszteletére természetesen farnciául is.
A készülődésből a szülők is kivették részüket: megújult a kórus fellépő ruhatára, igényes kiadványt jelentettünk meg, amely bemutatja a Kicsinyek Kórusának történetét. Közös erővel kerestünk szponzorokat az úthoz, hogy a költségeket csökkenteni tudjuk.
Szerencsére minden összeállt, így 2003. december 3-án izgatottan szálltunk repülőgépre. Többen persze eleinte szorongtak, hiszen még nem repültek sohasem, de az út nagyon kellemes volt, így hamar megnyugodott mindenki.
A francia családok nagy szeretettel fogadtak bennünket, s bár nyelvi kommunikációs akadályok adódtak, leleményes gyerekeink a kezdő angol nyelvtudás mellett kézzel-lábbal, sőt időnként rajztudásukat is bevetve megértették magukat.
Vendéglátóink a hatnapos kint tartózkodásunk idejére tartalmas programot állítottak össze számunkra. Több hangversenyre kaptunk meghívást: először Neully-ben egy magániskola kápolnájában mutatkoztunk be három mini koncerten, majd Colombes-ban testvérkórusunk karácsonyi hangversenyén szerepeltünk egyórás önálló műsorral. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy felléphettünk a párizsi Madelaine templomban, mintegy 800 főnyi közönség előtt.
A koncertek nagy sikert arattak, Szilvi néni és a kórus számtalan elismerést kapott. A Kicsinyek Kórusa méltóképpen képviselte iskolánkat és kerületünket, tovább növelte a magyar kóruséneklés jó hírnevét.
A sok éneklés mellett természetesen Párizs nevezetességeivel is megismerkedtünk. Láttuk a Notre Dame-ot, az Eiffel-tornyot, jártunk a Montmartre-on és Versailles-ban is. Emlékezetes marad La Vilette-ben a Hangszermúzeum és a Louvre csodálatos műkincsei. Fantasztikus élmény volt mindannnyiunk számára ez a pár nap!
Ezekben a napokban ismét készülődünk, hiszen áprilisban mi látjuk vendégül francia barátainkat.

Berecz Mária
kórustitkár